Transzzsírsav-tartalmat szabályozó rendelet

Várhatóan 2014 januárjában hatályba lépő, szív- és érrendszerre károsan ható, az élelmiszerek előállításakor keletkező és a megengedettnél magasabb mesterséges transzzsírsavat (TFA) tartalmazó élelmiszerek betiltását célzó rendelet. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2013. márciusában készítette el az élelmiszerek TFA-tartalmának korlátozásáról szóló rendelettervezetet, amelynek lényege, hogy tilos lenne forgalomba hozni olyan élelmiszert, amelynek zsírtartalmában a transzzsírsavak aránya meghaladja a két százalékot. A rendelettervezet előírja továbbá, hogy a gyártói nyilvántartásban szerepelnie kell az ételalapanyagok transzzsírsav-tartalmának, különös tekintettel az olajokra, zsírokra, zsíremulziókra, amelyeket a gyártó az élelmiszer előállításakor összetevőként felhasznál vagy alkalmaz.

Októberben befejeződött ennek a rendelettervezet európai uniós jóváhagyása és a várhatóan 2014. januárban megjelenő rendelet tartalmaz majd egy 12 hónapos türelmi időt, bár a gyártók állítólag már eddig is sokat tettek azért, hogy csökkentsék ezt a káros anyagot az élelmiszerekben. Így, a türelmi időt a szükségtelen gazdasági károk kiküszöbölésére hozták, tehát az előre csomagolt élelmiszerek esetében a hatályba lépést követően még 12 hónapig forgalomba hozható az a termék, amelyet már legyártottak.
Az utóbbi évtizedekben derült ki, hogy az összes zsírok közül a transzzsírsav jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre, károsítja az érfalat, szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz. Pados Gyula belgyógyász főorvos, táplálkozási szakember szerint például a ’90-es években még mindenki “zászlóvivője” volt a margarinfogyasztásnak, de később kiderült, a margaringyártás technológiai folyamata okozta a magas, mintegy 10 százalékos transzzsírsav-tartalmat. Azóta a technológiai változott, és a Magyarországon forgalomban lévő margarinok majdnem transzzsírsav-mentesek. A főorvos elmondta azt is, hogy más élelmiszerek előállításánál is jelen van a transzzsírsav, de a gyártó cégek önkorlátozásával és az egységes szabályozással minimálisra lehet szorítani e káros összetevő arányát.

Transzzsírsav

Transzzsírsav? Kínaiul beszélek? Pedig jobb, ha tovább olvas, mert fontosak az információk! Ma minden ötödik élelmiszerminta transzzsírsav-tartalma meghaladja a határértéket, sőt egyes élelmiszercsoportokban ez az arány eléri a 40 százalékot is. Ez derült ki az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) vizsgálataiból.

A transzzsírsavak többnyire növényi olajok hidrogénezése során keletkező vegyületek. A növényi olajok (napraforgó, repce, szója) nagy mennyiségben tartalmaznak egészséges, többszörösen telítetlen zsírsavakat, de hidrogénezésük során ezek egy része átalakul transzzsírsavvá és a kedvező élettani hatásuk eltűnik. De kisebb mennyiségű transzzsírsav keletkezik akkor is, amikor növényi olajban sütünk. A transzzsírsavat a tejelő állatok bélflórájában található baktériumok is szintetizálják, így megjelenik a tejzsírban is.
A hidrogénezés célja a költséghatékonyság, ugyanis az olajok a hidrogénezés után hosszabb ideig elállnak avasodás nélkül és jobban bírják a fagyasztást. Az élelmiszeripar, valamint egyes cukrászatok és vendéglátóhelyek előszeretettel használják a transzzsírsavakat mert azok:

• növelik a zsírok olvadáspontját és így a folyékony növényi olajokból szobahőmérsékleten is könnyen kenhető szilárd vagy félszilárd termék gyártható,
• növelik az eltarthatóságot, lassítják az avasodást,
• ízstabilizáló hatásúak
• jobban bírják az ismételt hevítést.

A WHO szerint napi 2 gramm feletti bevitel már egészségügyi kockázatot jelent.

Ha elhagyná őket mit ne fogyasszon?

• Nagy zsírtartalmú édesipari termékek (kakaós tejmassza, étbevonó massza és az ebből készült figurás, táblás, töltött bevont termékek, pl.: szaloncukor, nápolyi, linzerek, teasütemények).
• Krémmel töltött, ét vagy tej bevonómasszával fedett cukrászsütemények, édes és sós leveles tészta alapú sütemények.
• A margarinokat egyesével meg kell nézni! (a nagy márkák már újfajta technológiát alkalmaznak).
• Levesporok, por alakú és kész mártások, szószok, kávéfehérítők.
• Mikróban pattogtatott, előkészített kukorica.
• Éttermekben, iskolai és munkahelyi menzákon megvásárlolható, zsiradékokban sütött ételek (sült krumpli, sült csirke).
• Mélyhűtött pékáru, fagyasztott pizza.

Az OÉTI által 2009-ben elvégzett lakossági táplálkozási felmérés adatai alapján, az elfogyasztott élelmiszer transzzsírsav tartalmától függően átlagosan 6-8 g körüli transzzsírsavat juttattunk a szervezetünkbe naponta. Akik gyakran járnak gyorséttermekbe és ott nagy zsírtartalmú élelmiszereket (sült krumpli, sült csirke) fogyasztanak, és akik sokszor esznek süteményeket, kekszeket, ezek közül is az olcsóbb fajtákat, akár napi 20-25 g-ot is bejuttathatnak szervezetükbe.

Lávaköves masszázs

A lávaköves masszázs több évezredre visszanyúló gyógymód, amely a különleges Polinéz szigetvilágról származik. Vulkanikus eredetű bazalt köveket melegítettek fel, és helyezték a beteg testrészre. A módszer a mai napig mit sem változott, néhány finomítástól és kiegészítéstől eltekintve. Most összefoglaltuk Önnek, hogy mit érdemes tudni a lávaköves masszázsról, így Önnek már csak arról kell döntenie, hogy kipróbálja-e.

Hogyan használják?

Azért használnak vulkanikus eredetű bazalt köveket, mert ezek tartják magukban legtovább a hőt, valamint ezeknek a köveknek a legmagasabb a rezgésszámuk. A köveket 50˚C-ra hevítik fel speciális melegítő edényben, majd a test különböző pontjaira helyezik őket. Ezek a pontok egy-egy szervvel állnak kapcsolatban. A hő hatására a pólusok megnyílnak, így az illóolajok esszenciális gyógyító ereje mélyebbre tud hatolni a testben, ahol stimulálják testünk energiaellátását és ellazítanak. A kövek nem csak melegítésre valók, hanem masszíroznak is velük az általában kétórás kezelés alatt. Sok esetben speciális csakraköveket is alkalmaznak a masszőrök, amik segítségével megnyitják a vendég csakráit, hogy az energiájuk szabadon áramolhasson ki és befelé egyaránt. Ha ezt a masszázs technikát speciális, lágy zenével, félhomállyal, gyertyákkal, esetleg füstölőkkel ötvözik, akkor a vendég hamar meditatív állapotba kerül, így a test is befogadóbbá válik a gyógymódra. Nagyon fontos, hogy olyan szakemberhez menjünk, aki megbízható szakértelemmel bír, ugyanis a masszázs végén fontos, hogy bezárják a csakráinkat, a masszázs közben pedig megfelelően bánjanak velük.


Kiknek nem ajánlott?

Többek véleménye szerint szív- és érrendszeri problémákkal küzdőknek, valamint máj- és tüdőproblémákkal rendelkező embereknek nem ajánlott a láva köves masszázs. A magas hőmérséklet miatt gyulladásos betegségek esetén sem ajánljuk. Ezen kívül, azoknak sem, akik vérkeringési zavarokkal, hajszáleres problémákkal vagy érzékeny bőrrel rendelkeznek. Egyszóval minden olyan esetben, mikor a hőterápia tiltott.


Mire jó?

Rengeteg jótékony hatása van. A hideg és meleg kövek váltakozása a testen gyorsítja a vérkeringést, segít enyhíteni/megszűntetni az ízületi és izom fájdalmakat, az anyagcserezavarokat, valamint méregtelenít. Nem csak a fizikai problémákra nyújthat megoldást, hanem a szellemi problémákra is. Hasznos lehet stressz és fáradtság, de akár depresszió ellen is.

Az úszás jótékony élettani hatásai

Az úszás pozitív hatásának két alapvető feltétele van. Az egyik a rendszeresség, a másik, hogy az egyes úszásnemekre jellemző tempókat, azaz a technikát pontosan sajátítsuk el és hajtsuk végre. Szakértők szerint hetente legalább kétszer, összesen másfél óra edzésre van szükség, ami nem kényelmes tempózgatást jelent, hanem némi erőfeszítést igénylő, kissé erőltetett úszást.

Csak a pillangóúszás kíván komolyabb erőnlétet és technikai tudást ám, sokszor az egyszerűbb úszásnemeket is rosszul hajtják végre, rosszul csinálják. Az egyik legnagyobb hiba a helytelen légzéstechnika alkalmazása, a másik a fej görcsös feltartása az előrenyújtózásnál. (Sokan végig kitett fejjel tempóznak és ezzel meglehetősen nagy terhet rónak a nyakizmokra.)

A hátúszás az egyetlen úszásnem, melynél az arc nem merül a vízbe, így kezdők számára és a légzés gyakorlásakor is ez az úszásnem ajánlott. A tapasztaltak azt tanácsolják, hogy a hátúszás során, ne a mennyezetet/eget nézzük (a fej így túlságosan hátrahajlik) hanem inkább a medence széle fölött válasszunk egy pontot, melytől igyekezzünk egyenes vonalban távolodni.

A gyorsúszás során a kezdőknek a légzés és a kartempó helyes időzítése okozza a legnagyobb problémát. A gyorsúszás karcsapásainak kivitelezéséhez a törzsnek egyenesnek kell maradnia, ehhez pedig a megfeszített has, a csípő, a comb és a hát járul hozzá.

Mellúszás során fontos, hogy előrenyújtózásnál fejünket merítsük a vízbe, majd amikor a kart hátrafelé visszük, emeljük meg a könyökünket.

Kevesen tudják, hogy az úszás az állóképességi sportok közé tartozik. A tevékenység során a felső és alsó testre egyforma munka hárul, így szinte minden izom dolgozik és légzésszabályozásra is kényszerülünk.

Egyes felmérések szerint hazánkban úszás az egyik legkedveltebb kikapcsolódási forma. Ráadásul azt is sokszor hallhatjuk, hogy az orvosok terápiás céllal javasolják. Nem véletlenül, hiszen serkenti a vérkeringést, az anyagcserét, segít megőrizni alakunkat, illetve számos egészségügyi rizikófaktor kiküszöbölhető általa. Különösen hasznos időskori cukorbetegség esetén, nagy túlsúllyal vagy ízületi panaszokkal küzdők számára, terheseknek, valamint csípő- és térdproblémával küszködőknek. Csontritkulás esetében javítja az ideg-izom koordinációt. Az asztmások számára is kifejezetten előnyös, mert a belélegzett levegő általában meleg és páradús, illetve a vízben végzett testmozgás ritkán vált ki rohamot. De a rendszeres gyakorlók szerint az úszás során kitisztul a fejünk és könnyednek, súlytalannak érezhetjük magunkat. Ám, ha még nem vagyunk biztos úszók, inkább csak olyan vízben gyakoroljunk, ahol még leér a lábunk.