Hamam,a csodálatos törökfürdő

A törökfürdő török megfelelője a „hamam”, ami magyarul forrót jelent (arabul ez hammám). A muzulmán vallásban fontos szerepet kap a tisztálkodás, ezért az iszlám egészségkultúra nélkülözhetetlen része. Nem véletlen, hogy a hamam az arab világban és Törökországban a legelterjedtebb.

A törökfürdőkben a termeket hőfok szerint osztották fel, hasonlóképpen a római és bizánci fürdőkhöz. A klasszikus törökfürdő 3 részből áll:

• öltözőterem (camekan)
• átmeneti helyiség (soğukluk)
• forró fürdőterem (harara, sıcaklık).

A legdíszesebb terem általában az öltöző volt, használatuk részben a törökfürdők felépítéséből adódott. A vendégek a termeken áthaladva először a meleg részről a langyosba jutottak, majd egy hidegebb területre, végül pedig egy száraz részre. A fürdőcsarnokokban fürdőmesterek és szolgálónők segítették a vendégeket a tisztulási folyamatokban.

A fürdőket kortól, nemtől, vagyontól függetlenül mindenki látogathatta és az akkori időkben igazi wellness központként szolgált, ahol mind a test, mind a szellem felfrissült, újjászületett. A nők itt társaságban lehettek, de a fürdőkben megtanulták a szépségápolás titkait is, a test és a haj ápolását vagy a sminkelést. Ám, a fürdőket a nők és a férfiak hagyományosan külön használták vagy nemek szerint eleve megosztott fürdőházakba jártak (ez inkább a nagyvárosokra volt jellemző). Esetleg ugyanaz a fürdő különböző napokon csak az egyik vagy másik nem számára állt nyitva.

Törökországban mind a mai napig nagyon népszerűek a fürdők, amelyek a társadalmi élet színterei is egyben. A törökfürdőkben a gőz gyengédebb, mint a szaunában, ezért azok is szívesebben járnak ide, akiknek kis helyen bezártságérzetük van. Népszerűségében persze a magas fokú kényeztetés is szerepet játszik. A meleg levegő magas páratartalma ellazítja az izmokat, serkenti a vérkeringést, ezért a keringési problémákkal küzdőknek kifejezetten hasznos. A szépülni vágyóknak is meghozza a kívánt eredményt, bőrünket újjávarázsolja. Gőzfürdőzés utáni újjászületést segíti a hideg zuhany és a török masszázs, amely előmelegített márványlapon történik.

A törökfürdők Magyarországon természetesen a török hódoltság ideje alatt épültek. Az 1500-as évek közepétől kezdték el építeni és a század végére már mindegyik fontosabb fürdő állt. A wellness térhódításával itthon is újra felfedezték a keleti fürdőrituáléban rejlő örömöket, és a régi török fürdők (például: a Rudas Gyógyfürdő, a Király Gyógyfürdő, Irgalmasok Veli bej Fürdő, az Egerben lévő Török Fürdő) mellett egyre több helyen újakat is nyitnak. A Budapesten található gyógyfürdők többsége hivatalos megnevezésük szerint is törökfürdőnek számítanak. A felújított törökfürdők szolgáltatásai az idők folyamán tovább bővültek: szauna, uszoda, különböző medencék, gyógyászati vagy további wellness kezelések állnak a vendégek rendelkezésére. Hazánkban – szakítva a hagyományokkal – koedukáltan is látogathatók a törökfürdők.

Idén nyártól fürdőkkel is bővül a nemzeti tanúsító védjegyrendszer. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és Magyar Fürdőszövetség 1-5 csillaggal minősíti azokat az élményfürdőket, gyógy-, wellness, orvosi wellness fürdőket, illetve strandfürdőket és uszodákat, amelyek csatlakoznak a minősítési rendszerhez. Az 5 évre szóló védjegyhasználat segíti a vendégeket, hogy az elvárásaiknak megfelelő színvonalú szolgáltatást válasszanak.
Annak, aki egy kis pihenésre, testi, szellemi felfrissülésre vágyik, mindenképpen érdemes felkeresnie egy törökfürdőt. A kikapcsolódás garantált!