A gyömbérről

A gyömbér (Zingiber) a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozik. Leginkább fűszerként és gyógyszerként használják. Legelterjedtebb fajtája a közönséges gyömbér (Zingiber officinale). A gyömbér egy gumós gyökerű, évelő, trópusi növény. Árnyékos lejtőkön nő. Minden évben 1 méter hosszú szárat hoz. Levelei hegyesek, virágai az íriszre hasonlítanak, sárgás, bíborvörös nyelvűek. Kemény, göcsörtös rizomái 2-4 cm átmérőjűek. A gyömbér egyetlen felhasználható része a gyökere. Frissen fogyasztásra az 5-6 hónapos gyökerek alkalmasak. Szárításra az ültetés után 8-10 hónappal felszedett gyökereket használják. Ezek csípősebbek és rostosabbak. Szobanövényként is nevelhető egy 2 ujjnyival nagyobb cserépbe. A növény gyökértörzse adja a különlegesen illatos, kesernyés ízű, csípős, fűszert. Aromáját illóolaja, ízét pedig ingerol-tartalma okozza. Cukrot, gyantasavat, keményítőt, gyantát is tartalmaz. Vágva, őrölve vagy némely helyeken kandírozva árusítják. Gyökérgumója nyersen is felhasználható, de előtte meg kell hámozni.

A gyömbért Kínában már i. e. előtt több évszázaddal használták, még Marco Polo is megemlítette egyik könyvében. A gyömbért Ázsiában már 3000 évvel ezelőtt is termesztették. A középkorban már nagy szerepet játszott a fűszerkereskedelemben. A föníciaiak segítségével jutott el a Földközi-tenger környékére, így ismerték meg az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is.  A IX. században már Európa teljes területén közkedvelt és mindennapi fűszerré vált. A 16. század óta Amerikában is ismert. A szabadban csak meleg éghajlaton képes nőni, de üvegházban nálunk is termeszthető. Ma már főleg és Nyugat-Afrikában, Dél-Ázsiában és Dél-Amerikában termesztik.