Mire jó a banán?

A banánt leginkább ízéért és állagáért fogyasztjuk, valamint azért, mert telítettségérzést ad. Azt azonban nem mindenki tudja, hogy a banán rendkívül tápláló, egészséges, és óriási előnye, hogy egész évben hozzájuthatunk.

A gyümölcs könnyen emészthető, ezért kisbabáknak is adható, a gyomorból 110 perc alatt kiürül. Az orvostudomány gyógyhatásúnak tartja. A-, U-, E-vitamint, vasat, rezet, jódot, mangánt és foszfort tartalmaz. A gyümölcsben található magnézium, kálium és kalcium révén a banán természetes gyógyszerként működik. Emellett nagy mennyiségű B6-vitamint és cinket szolgáltat szervezetnek. A magnézium és a B-vitamin segítenek a stressz oldásban. A szédülés gyakran a B6-vitamin hiányának következménye. A banán erre a problémára is megoldást kínál. Nagy mennyiségű lúgtöbblettel rendelkezik, így hozzájárul a szervezet savháztartásának egyensúlyban tartásához, a savasodás elkerüléséhez. Jelentős szénhidrát tartalma miatt fogyókúrázóknak nem ajánlott. Mivel igen kalóriadús, a nap bármely szakában fogyasztva energiával tölt el. A banán a legmegfelelőbb gyümölcs, ha egyszerű, de tápláló élelemre van szükség, például extrém súlyvesztés vagy magas láz esetén. A banán káliumban és magnéziumban gazdag, ami jótékony hatással van a vérnyomásra és a szívre is. Káliumtartalma védi a csontokat. Segít ellensúlyozni a vizeletürítéssel járó kálcium veszteséget, ami akkor fordul elő, ha a vizelet kálium-ion szintje megnő. Antacid-hatása van, ezáltal megvéd a gyomorfekélytől. A banán stimulálja a sejtburjánzást, ezáltal megvastagítja a gyomor nyálkahártyáját és megvéd a gyomorsavtól. Hasmenés következtében a szervezet könnyen dehidratálódik. A banán segít visszaállítani az így elvesztett káliumot. Gazdag a pektin nevű, vízben oldódó rostban is, ezáltal jótékony hatással van az emésztésünkre és könnyít a székrekedésen. A gyümölcs fruktooligoszacharidot is tartalmaz, amely probiotikumként a jótékony baktériumokat szaporítja, a káros baktériumoktól pedig

megvéd. A fruktooligoszacharidok egy emésztőenzim termelését is segítik, így javítják a tápanyag-felszívódást. A banánban rövid láncú zsíros savak is vannak, amik tovább javítják a tápanyag-felszívódást. A banán kiváló karotionid-forrás, ami egy antioxidáns, mely védelmet nyújt a krónikus fertőzésekkel szemben. A banánnak nyugtató hatása is van. Triptofán nevű összetevőjének köszönhetően javítja a kedélyünket. Szexuális vágyfokozó hatást is tulajdonítanak neki, amit a benne található növényi
hormonokkal és nyomelem-összetételével magyaráznak. Ezzel lehet összefüggésben, hogy segít a nőknek a PMS (premenstruációs szindróma) tüneteinek enyhítésében. Végül a banán a legideálisabb harapnivaló egy fárasztó nap után. Cukortartalma hamar normalizálja a vércukorszintünket és energiával tölt el. A zsenge banánleveleket borogatás formájában használható égések hűtésére, a hajtások nedvét pedig hasmenés és hajhullás ellen. A gyökerekből nyert nedv pedig lázcsillapító hatású. Segít a gondolkodásban, mivel fokozza a koncentrációt és javítja a memóriát. A banán fogyasztható magában, salátaként, egészséges italként vagy főzelék összetevőjeként, minden korosztály számára ideális táplálék.

100 gramm banánban 374 kJ (88 kcal) energia rejtőzik, nagyjából kétszer annyi, mint az almában, körtében vagy narancsban. Egy átlagos méretű banán kalóriatartalma 140 kcal. Annak ellenére, hogy nem kifejezetten lédús gyümölcs, 73-74 százaléka víz. Összetételét tekintve 2 g fehérjét és 2-4 g rostot, 0,2-0,4 g zsírt, 16-20 g szénhidrátot tartalmaz. 680 mg káliumot, 80 mg magnéziumot és 110 mg kalciumot tartalmaz, emiatt fogyasztása kifejezetten ajánlott sportolóknak izomgörcsök megelőzésére.

A banántermelő országokban rendkívül sok gondot okoz a banánhéj hasznosítása. Ruandában például két millió tonna gyümölcs terem évente és ennek csak kis része hasznosítható ehető gyümölcs formájában. A többi, levél, szár, héj, mind hulladék ezek megsemmisítése óriási probléma. A nottinghami kutatók megtalálták a banánhéj hasznosításának egyik legegyszerűbb módját. Mike Clifford az egyetem műszaki karának professzora szerint a banánbrikett lehet a jövő energiaforrása a fában szegény országok számára. A növényi hulladék fűtőanyaggá történő alakítása a fenntartható fejlődés egyik alappillére. A rothadt gyümölcsöket és a banánhéjat pasztává keverik. Ehhez a keverékhez Angliában fűrészport, míg Afrikában szárított banántörzs morzsalékot kevernek. Az anyagot brikettformába préselik és negyvenfokos kemencékben szárítják. Ruandában az energiakímélés miatt a nap szárító hatását igyekeznek kihasználni.