1569- ben egy spanyol orvos fedezte fel a maracuját Peruban. Összeszedte, hogy mire használják az őslakosok és magával hozta Európába. Rövid időn belül elterjedt gyümölcs lett, főleg teaként fogyasztották. A spanyol hódítók kezdték el az európai termesztését. Az 1700-as évek közepére 22 fajtája vált ismerté. Ma már csaknem 600 féle maracuja növény ismert, ezek egy része a veszélyeztetett fajok közé tartozik. A gyümölcs magjait az 1800-as évek elején vitték Ausztráliába és Hawaiira. Ezeken a területeken ma is megtalálható a maracuja a kertekben. A latin neve passioflor, a „passio” jelentése szenvedés, a „flor” jelentése virág. Az elnevezés onnan ered, hogy Jacomo Bosio szerzetestanítvány párhuzamot állított Krisztus szenvedéstörténete (Passió vagy Golgota) és az alig látható bimbóból a reggeli órákban kinyíló és gyorsan el is hervadó virág között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése