MI A LIZIN?

A fehérjék az élőlényekben található óriásmolekulák, az élő szervezetek vázát adják, és a szervezetben zajló folyamatok szabályozásában vesznek részt. Az aminosavak a fehérjék építőkövei. A sejtekben található DNS kódolja, hogy a sejtben milyen fehérjék keletkezzenek. Ezek a fehérjék építik fel és működtetik a szervezetet, az élő rendszer a fehérjék nyelvét beszéli. Az emberi szervezet a fehérjéit 20 aminosavból rakja össze. Ezek kapcsolódási sorrendje, a molekula mérete és szerkezete teszi lehetővé, hogy az adott fehérje elláthassa feladatát. A növények képesek előállítani a számukra szükséges valamennyi aminosavat, az ember nem. A lizin (a,e-diamino-kapronsav) immunrendszer erősítő, vírusellenes hatású esszenciális aminosav. 4-aminobutil oldallánca miatt a bázikus aminosavak közé sorolható hasonlóan az argininhoz és a hisztidinhez. A lizin előállítása fermentációs úton történik, az aminosavat baktériumokkal termeltetik. A lizint a baktériumokból kinyerik és tisztítják. Hidrokloridját hozzák forgalomba, amely fehér por, vízben jól oldódik, fanyar ízű, nem kellemetlen, de jellegzetes illatú. A lizin L módosulata az, amelyiket az élő szervezet hasznosítani tud, a D forma, a molekula tükörképi párja (hasonlóan más, mint a bal és jobb kezünk) nem hasznosítható. A DNS tartalmazza a kódot a több száz fehérje létrehozásához, amelyek aminosavak egyedi láncolatából a meghatározott sorrendben állnak össze. Az emberben található fehérjéket felépítő húsz aminosav:


Fehérjealkotó aminosavak 
glicin (GLY)
alanin (ALA)
valin (VAL)
leucin (LEU)
izoleucin (ILE)
metionin (MET)
fenilalanin (PHE)
triptofán (TRP)
prolin (PRO)
glutamin (GLN)
szerin (SZE)
treonin (THR)
cisztein (CYS)
aszparagin (ASN)
aszparaginsav (ASP)
glutaminsav (GLU)
tirozin (TYR)
lizin (LYS)
arginin (ARG)
hisztidin (HIS)


Az emberi szervezet a test számára szükséges aminosavak közül 11-et képes előállítani.
A fennmaradó 9 aminosavat esszenciális aminosavaknak nevezzük, ezeket csak táplálékból tudjuk megszerezni.


Esszenciális aminosavak (a szervezetünk nem tudja őket szintetizálni, táplálékkal kell felvennünk őket):

valin (VAL)
leucin (LEU)
izoleucin (ILE)
metionin (MET)
fenilalanin (PHE)
triptofán (TRP)
treonin (THR)
lizin (LYS)
hisztidin (HIS)

Ha egy esszenciális aminosavból hiány mutatkozik, ehhez igazodik az összes többi  aminosav beépülésének mértéke is.  Amelyik aminosavból a legkevesebb áll a rendelkezésre, az határolja be az összes többi aminosav beépülésének mértékét. Az aminosavak közül a lizin a legtöbb étrendben a limitáló aminosav. Az élelmiszerek hőkezelése során, sütésnél a lizin az, amelyik leginkább átalakul. A kenyér héjának barna színét is ez a reakció okozza. Ha étrendünkben kevés a lizin, akkor a többi aminosav sem tud beépülni. Így a gabona alapú étrenden élők (búza, rizs, kukorica) lizinhiányosan étkeznek, mert ezekben kevés a lizin. A lizin gazdag forrásai a hüvelyesek és a halak.

Az aminosavak tanulmányozása nagy jelentőséggel bír a betegségek természetének kutatásában. Számos aminosav terápia járt sikerrel, többek között eredményeket értek el az öregedés késleltetése, a szívbetegségek megakadályozása, az emlékezet javítása, a depresszió és stressz leküzdése, az alvászavarok korrigálása, az ízületi gyulladások és herpesz gyógyítása, az alkoholizmus elleni harc, az allergia kezelése és a hajnövekedés serkentése terén. Linus Pauling, kétszeres Nobel-díjas vegyész 1994-ben egy újságírónak ezt nyilatkozta: „Mostanra elértem a pontot, amikor csaknem teljes ellenőrzés alatt tarthatom, gyógyíthatom a szívinfarktust és a szívrohamokat. A C-vitamin és a lizin megfelelő alkalmazásával megelőzhetjük és gyógyíthatjuk a szívbetegségeket.”

Az utóbbi évek kutatásai kiderítették, hogy a herpesz, a csontritkulás, érelmeszesedés és a megfázások kezelésében is kiválóak a megfelelő mennyiségben alkalmazott lizin tartalmú szerek.