2013. április 20., szombat

Nyugtató gyógyteák - a macskagyökér


A nyugtató gyógynövények sorában a macskagyökér, a gyökönke áll az első helyen. A rómaiak is ismerték és előszeretettel használták. Egyesek szerint nevét, Valerius római orvosról kapta, mások szerint a latin valere „egészségesnek lenni” igéből származik (ez a valószínűbb). Érdekes, hogy nevében – nem csak a magyar nyelvben, hanem más nyelvben is – szerepel a macska szó. Szárított gyökerének ugyanis, kellemetlen, izzadtságra emlékeztető szaga van, ami hasonlít a macskák szagára, párzás idején.

Dioszkoriész gyógynövénykönyvében Nardin és Gangitis néven szerepel. Az utóbbi arra utal, hogy Indiából, a Gangesz környékéről származik. Az indiai orvosok elsősorban hisztéria és dühkitörések eseteiben alkalmazták, mint idegnyugtató. Fokozott szívdobogás csillapítóként is számon tartották, valamint epilepsziát is gyógyítottak vele. Népi gyógyászatban való megbecsültségére utal angol neve (all-heal), ami szerint ez a
növény mindent orvosló.

Gyógyhatásai 

A gyökerében 0,1-0,5% illóolaj van, amely valeriánsavat tartalmaz. Ennek a borneol nevű hatóanyaga csökkenti a reflexingerlékenységet, az izovaleriánsav pedig nyugtató, amely a központi idegrendszerre hat, megszünteti a szorongást, a félelem-érzetet. Más nyugtató gyógyszerekkel szemben, hatalmas előnye, hogy nincsenek mellékhatásai. Továbbá nem befolyásolja károsan a szellemi és fizikai teljesítő-képességet, épp ellenkezőleg. Enyhe görcsoldó, így ideges szívgörcs esetén is alkalmazható. Alvászavarban szenvedőknél is rendkívül hatékony, főleg komlóval együtt. Már néhány nap után érezhető, hogy az alvás nyugodtabb, mélyebb és pihentetőbb. Kitűnően alkalmazható emésztési zavarok, gyomorgörcsök enyhítésére. Hatását fokozhatjuk más gyógynövények hozzáadásával. Ideges izgatottságban citromfüvet, szívpanasz esetén gyöngyvirágot, ájulásra hajlamos embereknél ürömmel és veronikafűvel keverve adjuk.

Elkészítés 

Ha egyedül a macskagyökérből készült teát isszuk, legjobb kombinálni a forrázást és az áztatást. Két kávéskanálnyi macskagyökeret leöntünk két deciliter forró vízzel, 12 órát állni hagyjuk, leszűrjük, majd meglangyosítva megisszuk. Fontos tudni, hogy a macskagyökér hatása csak nagyobb adag alkalmazása esetén kielégítő!

2013. április 19., péntek

Köpölyözés, az elfelejtett gyógyeljárás II.


A csúsztatós köpöly népi elnevezése a nyúvasztás. Ezzel a módszerrel nagyobb bőrfelületet is lehet kezelni úgy, hogy a bekrémezett bőrre egy nagyobb méretű köpölycsészét helyeznek, majd azt a meridián irányával
megegyezően húzogatják. A szívó hatás miatt a bőr kipirosodik, a kötőszövet érzékenysége miatt pedig egy
kicsit fájhat is a kezelés. Izomfájdalmak és reumatikus betegségek enyhítésére is alkalmazzák. Azonban
diagnosztikai célra is használható: ahol ugyanis, például a háton, a gerinc mellett, a bőr jobban kipirosodik, ott találjuk a beteg szervnek megfelelő háti reflexpontot.

A köpölymasszázs leginkább a csúsztatós köpölyözéshez hasonlít. A váltakozó erősségű szívóhatás feszessé teszi a kötőszöveteket, széttöri a zsírsejteket, amelyek a méreganyagokkal együtt távoznak a szervezetből – így a fogyás nem kilókban, hanem centiméterekben mérhető. Igen hatékony a narancsbőr ellen is, ám korántsem fájdalommentes módszer! Könnyen előfordulhat, hogy a bőrön kisebb véraláfutások keletkeznek, melyek azonban néhány napon belül felszívódnak – szerencsére.2

Vákuummasszázs narancsbőr ellen

A vákuummasszázs során kitágulnak az erek és felgyorsul a szövetek vér- és nyirokkeringése, tehát javul a leromlott alapanyagcsere. A természetesen percenként 3 centiméternyit előrehaladó bomlástermékeket és zsírt szállító nyirokfolyadék áramlási sebessége akár ötvenszeresére is felgyorsulhat. Mivel a zsírsejtekben a vákuum hatására feszültség keletkezik, ettől a sejtek egy jelentős részének a burka szétpattan, így a zsír kifolyik belőlük, s a nyirokkeringéssel távozik. Ezért a vákuumos kezelés a helyi fogyasztásban is jó eredményt hozhat. A vákuum aktiválja a rugalmas rostokat termelő kötőszöveti sejteket, ennek köszönhetően a bőr sokkal feszesebb, és elasztikusabb lesz a kezeléseket követően. A vákuummasszázshoz
használhatunk különféle növényi olajokat, illóolajokat, gyógynövényes krémeket is, mert a fokozódó vérkeringés során azok hatóanyagai sokkal jobban fel tudnak szívódni a bőrbe, s könnyebben elérhetik a mélyebb rétegeket is.A vákuumkezelés alkalmazható kúraszerűen, és fenntartó, kiegészítő módszerként is, például talpmasszázzsal összekötve.

Köpölyözés, az elfelejtett gyógyeljárás I.


A köpölyözés már az ókorban is ismert eljárás volt, de különös módon inkább a
régebbi, korunkat megelőző időkben volt népszerű és szokásos gyógyeljárás. A
XIX. századig a módszert világszerte elterjedt és hatásos eljárásként
alkalmazták számos betegség kezelésében: később azonban a klinikai, kémiai
kutatások előtérbe kerülésével teljesen kiszorult a gyógyászatból.
Magyarországon legismertebb neve a pohárvetés és a nyúvasztás volt.
Manapság leginkább a keleti gyógyítók, a természetes gyógymódokkal dolgozó
szakemberek, és a kozmetikusok alkalmazzák.

Reflexesen: A Head-féle zónák perifériás, vegetatív és érző idegvégződéseknek izgatásával a belső
szervek működését stimulálja, illetve oldja a görcsöket – ezért például a hasi fájdalmak, vagy az
asztmás köhögési rohamok csillapíthatók a módszerrel.

Helyileg: Enyhe, rövidebb hatás esetén összehúzó, intenzívebb, hosszabb kezeléskor értágító, azaz
fokozza a helyi véráramlást, ezáltal pedig a bőrben, kötőszövetekben, izomzatban lerakódott
salakanyagok lebomlását, illetve a lebomlott anyagcsere termékek eltávolítását.

A terápia alkalmazható:
• megfázások esetén,
• izomfájdalmak esetén (a fájdalmas terület felett),
• fejfájás esetén (a kijelölt pontok felett).
A kis üvegharangokkal masszírozhatunk, kilazíthatjuk az izmokat, eldolgozhatunk velük mélyebb, kézzel
csak nehezen kimasszírozható csomókat, és alkalmazhatjuk a reflexterápiában is, főleg a háti és hasi
pontok kezelésekor

2013. április 18., csütörtök

Természetes bőrápolók és hatásuk


GYÜMÖLCSÖK

A gyümölcsök vitaminokban, ásványi anyagokban gazdagok, magas víztartalmuk és nélkülözhetetlenek
szervezetünk számára. Legfontosabb hatóanyagaik: glikozidák, pektinek, gyümölcssavak, szénhidrátok,
illatanyagok, enzimek, vitaminok, ásványi sók.

Ananász: bőrpuhító, selymesítő, gyulladáscsökkentő.
Banán: gyulladásra hajlamos bőrökre, nehezen gyógyuló sebekre.
Birsalma: összehúzó, frissítő, tonizáló, zselék hatóanyaga.
Citrom: szeplők kezelésére, fertőtlenítésre.
Földieper: vízhiányos bőr kezelésére.
Kajszibarack: hámképző, regeneráló, ránctalanító.
Meggy: hidratáló, tonizáló, öregedés-gátló.
Málna: hámképző, frissítő, tonizáló.
Narancs: frissítő, tonizáló, hámképző.
Naspolya: öregedő, ráncosodó bőr kezelésére.
Őszibarack: hidratáló, ránctalanító.
Ribizli: tonizáló, frissítő, összehúzó.
Sárgadinnye: hidratáló, bőrpuhító, ránctalanító.
Szőlő: hidratáló, ránctalanító, bőrsímító.
Szilva: öregedő, ráncosodó bőrre.

ZÖLDSÉGEK

Zöldségek kozmetikai szerepe: leveleik, terméseik, gyökereik kerülnek felhasználásra.

Burgonya: pakolások alkotórésze.
Fokhagyma: aknés bőrök kezelésére, fertőtlenítő, véralvadásgátló.
Paradicsom: gyulladáscsökkentő, összehúzó.
Paraj: hámképző, nyugtató, regeneráló.
Petrezselyem: összehúzó, tonizáló, fertőtlenítő.
Sárgarépa: nyugtató, hámképző, gyulladáscsökkentő.
Torma: hajnövesztő, szeplőhalványító.
Uborka: tonizáló, frissítő, tisztító.

MAGVAK

A magvak hatóanyagai: szénhidrátok, olajok, szabad olajsavak, zsírkísérő anyagok, vitaminok, a növények
növekedését serkentő anyagok.

Búza: nyugtató, hámképző, regeneráló.
Kukorica: hasonló a búzához
Lenmag: bőrpuhító, tisztító, nyugtató
Mandula: pakolásként minden bőrre
Szója: hámképző, frissítő, regeneráló
Élesztők: apró, mikroszkopikus élőlények, amelyek sarjadzással szaporodnak, pakolásokban használják
bőrlégzést javító, bőrpuhító hatásuk miatt.

ÁLLATI TERMÉKEK

Tejtermékek: A tej a legtökéletesebb emulzió, arctejként, pakolásokban alkalmazzák.
Tojás: bőrtápláló pakolások, öregedésgátlók
Halikra: regeneráló, bőrtápláló
Méz: hidratáló, puhító, ránctalanító, baktericid hatású
Pollen: öregedő bőrök ápolása

2013. április 17., szerda

A szezámmag


A szezám  (Sesamum indicum) egy Indiából származó trópusi növény magja. Szárán és levelén mirigyszőrök találhatóak, piros virágai kétajkúak. Az egyik első, tudatosan termesztett növényfaj. Termesztése könnyű, betakarítása, viszont már gondot okozhat. A termést rendkívül óvatosan kell eltávolítani a növényről, mert az apró magok a legkisebb rázkódásra is a földre hullnak. Ennek megelőzésére jelenleg genetikailag módosított változatokat termesztenek, mert ezek kevésbé hullatják el a magjaikat. Virágai általában sárgák, de a kéktől a liláig számos árnyalatban megjelenhetnek még. Magassága 50-től 100 cm-ig terjed.

A hindu mitológiában úgy tartják, Yama isten megáldotta a magokat, talán ezért lett az örök élet szimbóluma. Indiában terjedt el először, majd Kínában és Japánban, hamarosan azonban az összes mediterrán országban megtalálható volt. III. Ramszesz uralkodására már Egyiptomba is eljutott. A római hadseregben mézzel kevert szezámmagot, úgynevezett halvát ettek a katonák, erejüket és férfiasságukat növelendő. Jótékony hatásairól Hippokratész is megemlékezik.

Mire és hogyan használják?

Furcsamód Európában főleg csak kenyerek vagy egyéb rágcsálnivalók készítéséhez használják fel, holott a kínai konyha már évezredek óta használja mind a magvakat, mind az abból kinyert olajat alapanyagként és ízesítőként egyaránt. A pirított, tört magvakat összetörve szezámmasszát kapunk, ami a kínai konyha egyik rendkívül fontos alapanyaga. A szezámolaj egyaránt használható étkezési- és kozmetikai célokra. Kitűnő alapanyaga lehet salátáknak, párolt zöldségeknek, de aromaterápiás- és masszázsolajnak
sem utolsó. A tahininak nevezett szezámvaj különleges, citromos-fokhagymás íze ideális előételekhez és salátákhoz egyaránt. A japán konyhában is találkozhatunk szezámmaggal-, sóval pirított, majd porrá őrölt szezámmagot gomasionak nevezik.

A szezámmag 50-60% olajat, 30% fehérjét, 16% szénhidrátot, számos ásványi anyagokat tartalmaz. Rengeteg egyéb jó tulajdonsággal is rendelkezik. Remek réz-, mangán-, magnézium- valamint cink- és a rostforrás. A réz enyhítheti az ízületi gyulladásokat, a magnézium az érrendszer és a légzőszervek egészségére van kedvező hatással. Ezeken a tápanyagokon kívül a szezámmag két különleges anyagot is magában foglal: a szezamint és szezamolint. Ezek különleges rosttípusnak minősülnek, (amelyeket összefoglalóan lignánoknak neveznek). Ezekről kimutatták, hogy koleszterincsökkentő hatása van és a vérnyomást is kiegyensúlyozza. A szezamin megvédi a májat az oxidatív károsodástól. A szezámmag erősíti az idegszöveteket és a szívizmot, segít fáradtság és álmatlanság esetén. Kiváló az epehólyag és máj betegségeinek gyógyítására, a kisebb epekövek kihajtására. A leghatásosabban gátolja a melanoma növekedését, segíti az emésztést. Csökkenti a koleszterinszintet, mert megvédi a vérereket a koleszterin-lerakódástól. Fiatalító és sejtmegújító hatása mellet erősíti a csontokat és jó hatással van a haj és fogak egészségére. Jól ismert emésztésserkentő, anyagcsere-javító hatásáról.
A fekete szezám különleges és a legértékesebb szezámfajta, amely magas fényenergiát tárol. Fogyasztása különösen ajánlott gyerekek, fiatalok, várandósok, változó korba lépő hölgyek és lábadozók számára. Elősegíti a csontnövekedést, feszessé teszi a kötőszöveteket, megelőzi a csontritkulást.

Fogyasztása

Vásárolhatunk hántolt és hántolatlan barna vagy fekete szezámmagot. Utóbbi íze és hatása is erőteljesebb a többinél. A szezámmag nagyobb részét érdemes őrölve felhasználni, így a hatóanyagai jobban felszívódnak, egészben viszont főleg az emésztéssegítő hatása érvényesül. A napi ajánlott mennyiség egy evőkanálnyi. A szezámmaggal számtalan ételféle gazdagítható. Édes és sós sütemények tetejére szórható, kelt tésztába is keverhető, érdemes azonban a magokat megtörni vagy ledarálni, mivel az egész magvakat nehéz szétrágni. Rántott ételek készítésekor a panír morzsájába szórva nem csak mutatósabbá, de egészségesebbé tesszük azt. A szezámolaj elsősorban salátákhoz, főtt és párolt zöldségekhez használható fel. A pirított szezámmagból nyert olaj remek aromát ad leveseknek és főzelékeknek egyaránt. Hőérzékenysége miatt sütésre nem alkalmas, érdemes hát a már elkészült ételekhez keverni.

2013. április 16., kedd

Lencse - nem csak újévre


Kutatások szerint a lencse nagyon gazdag antioxidánsokban, amelyek a szabad gyökök megkötése révén nagy szerepet töltenek be az egészségmegőrzésben.
A lencse gazdag C- és E-vitaminban, glutationban, valamint számos fenolos jellegű vegyületben. Ezek alapján igaz lehet, hogy a lencse megszépít, mert az arc ráncosságának egyik oka a szabad gyökök károsító hatásában keresendő.  A lencse erősíti az immunrendszert és ezzel ellenállóbbá teszi a testet a betegségek ellen. Segít megelőzni a vírusos betegségeket és hatásos a megfázás tüneteinek legyőzésében.
A lencse gazdag fehérjében, folsavban és fontos fitovegyületekben, nagy mennyiségben tartalmaz vasat, cinket, magnéziumot és kalciumot. Ezek segítik a szervezet egészséges működését és a védekezőképesség megőrzését.
Egy pohárnyi főtt lencse képes fedezi a szervezet napi folsavszükségletét, amely nélkülözhetetlen, a rákos megbetegedések, a fejlődési rendellenességek valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében. Kutatások kimutatták, hogy a lencse segíthet megszüntetni a laktóz-érzékenységgel járó panaszokat, energiát és fehérjét tudunk segítségével bevinni a szervezetünkbe. A cukorbetegeknek is kedvez, mert a lencsében levő keményítőből kevesebb szőlőcukor képes felszívódni, mint például a búzakeményítőből, ezáltal a vércukoremelő képessége is lényegesen kisebb. Pozitiv tulajdonsága még, hogy könnyen emészthető, glikémiás indexe alacsony, lassan emeli a vércukorszintet, valamint ha rendszeres fogyasztása megóvhat egyes betegségektől.
A népgyógyászatban is alkalmazzák a lencsét. Vérszaporító és „vértisztító" hatásúnak vélik. A vörös lencsét vágy fokozására és a meddőség megszüntetésére is alkalmazzák, de ezt eddigi tudományos vizsgálatok nem tudták megerősíteni.

A lencse


A főzeléklencse (Lens culinaris) az egyik legrégebbi növényünk, Közép-Európában már a kőkorszak idején termesztették, de az Ázsia hegyvidékeiről terjedt el. A lencse (Lens) növénynemzetségen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozik. Ma leginkább Európa déli, délkeleti részein, a Földközi-tenger mentén fekvő országokban termesztik.
A lencse egyéves, önbeporzó, lágy szárú, növény. Gyökérzete 40-60 cm mélyen található a talajban. A nitrogéngyűjtő baktériumok gyökérgumói oldalgyökérzetén fejlődnek. Szára 35-50 cm magas és 2-3 élű. Levélzete rendszerint kacsban végződik. A hüvely kivételével az egész növény pelyhes. Virágzata kevés virágú fürt. Színe lila vagy fehérlő.  Május végétől július elejéig virágzik. Termése kezdetben kopasz, később megbarnuló trapéz alakú kis hüvely. A magja lapított, kerek, zöldessárga vagy barnás színű.
A lencse kedveli a napsütést, de március első felében már elvethető, mert a késői fagyokkal szemben kevésbé érzékeny. Mérsékelt a csapadék igénye és tartós esőzések után érzékenyebb a betegségekre.

A lencse az egyik legrégebb óta fogyasztott emberi táplálék. Az emberiség történetét kutató régészeti ásatásoknál szinte mindig előkerülnek a lencse maradványai. A Biblia is több helyen említi a lencsét. Európába valószínűleg Görögországból és Bulgáriából terjedt el. Az ókori görögök egyik kedvenc étele volt, rengeteg formában alkalmazták, sőt, még kenyeret is sütöttek belőle. A kor jelentős orvosa, Hippokratész májproblémákkal küzdő betegeinek ajánlotta a fogyasztását. A római korban a lencse különböző főzeteit már betegségek kezelésére alkalmazták. A középkorban a szegények eledele néven vált ismertté és még a XIX. században is úgy tartották, hogy csak azoknak kell lencsét enniük, akiknek nincs módjuk halat enni. Franciaországban XV. Lajos felesége teremtett divatot a lencseevésből a királyi udvarban. A Közel-Keleten és Indiában a lencse ma is az alapélelmiszerek közé tartozik és minimum 50 fajtáját ismerik. Amerikában még ma sem népszerű növény.

2013. április 15., hétfő

Mire és hogyan használják az apróbojtorjánt?


Virágának és levelének szárított állapotában enyhén barackos illata van. Virágos részét és alsó levélkéit használják fel. A 30-40 cm-es hajtásokat virágzás idején kell begyűjteni, majd száraz, hűvös helyen kiszárítani. Teát készítenek belőle, mely nem csak ízletes üdítőital, de jó légzőszervi-, epe-, máj-, és vesebántalmakra. A teához általában 1 teáskanálnyi szárított növényt forráznak le 2 deciliter vízzel, majd egy kicsit állni hagyják. Körülbelül 15 perc múlva fogyasztható, és ezt érdemes napi 2-3-szor megismételni.

Külsőleg kelések és gyulladások borogatására, valamint a torok öblítésére is használják. Ez esetben 2-3 teáskanálnyi szárított bojtorjánt forráznak le 1 deciliter vízzel. Ezután állni hagyják, leszűrik, majd a kihűlt folyadékkal borogatják a kívánt bőrfelületet.
Ülőfürdőként alkalmazva jótékony hatással van a reumára, valamint nők és kisgyermekek vizelettartási problémáira egy csésze teával elfogyasztva. Egy fürdővízhez körülbelül 200 gramm apróbojtorjánból készítenek főzetet. Egy lábfürdő esetében ennek a mennyiségnek a fele is elegendő.
Kenőcsöt is készítenek belőle, egy marék őrölt vagy apróra vágott, szárított apróbojtorjánt kevernek 250 gramm disznózsírhoz. Ezt főként visszérgyulladásra és alhasi fekélyek kezelésére használják.
Tinktúra is készíthető belőle, ez esetben 100 milliliter 38 %-os pálinkát öntünk 4 evőkanálnyi szárított párlófűre, majd 2 hét állás után leszűrjük és légmentesen sötét kis üvegcsében tároljuk.

Egyik legértékesebb gyógynövényünk, mindenkinek ajánlatos havonta 2-3 csésze teát fogyasztani belőle, vagy évente egy fürdővizet venni.Szemcseppként is alkalmazható különböző szemgyulladásokra.
Énekesek, énektanárok is szívesen alkalmazzák, hiszen jót tesz a hangszálaknak is. A hiedelmek szerint eltávolítja még a tüskéket és szilánkokat is a bőrből.

Alkotóelemei

Fő hatóanyagai a cserzősav, kovasav, flavonoidok, keserűanyagok, nyálka valamint illóolaj.
Ezáltal összehúz, epeműködést szabályoz, étvágyat javít, vizeletet hajt, gyulladás gátló valamint antibiotikus hatása is van.

Érdekesség

Az apróbojtorján nem csak fizikai, hanem lelki panaszokra is megoldás lehet, ha valaki gondterhelt, rossz a közérzete vagy pszichés terhei vannak. Fogyasztása hozzájárul a kiegyensúlyozottsághoz, jótékony hatással van a közérzetre, és a konfliktusokat is könnyebben kezeljük.
Ilyen esetekben Bach-eszenciaként használjuk. Ez az elnevezés maga a terápia megalkotójának nevéből származik, aki Edward Bach homeopata orvos volt. A kezelés lényege, hogy az esszencia 100% természetes anyag, és a növények rezgéseit használja fel az emberek testének és lelkének javítására. Azoknak az embereknek ajánlják, akik kívülről nézve derűsnek mutatkoznak, ám több elnyomott problémával küzdenek.
Az apróbojtorjánnak nincs mellékhatása.

Apró bojtorján


Más néven párlófűnek, patika párlófűnek, agrárnyomnak, királyné asszony káposztájának, Szent Pál füvének, hattyúfűnek, körömfűnek, koldustetűnek is hívják. A rózsafélék családjába tartozik, főként cserjés helyeken, erdők szélén, a felvidéken termő, napos, száraz helyeket kedvelő, vadon termő, évelő növény. Főként Észak és Közép-Európában él, de előfordul Délnyugat-Ázsiában vagy akár Észak-Afrikában is. Szára 1 méternél magasabbra is nőhet, egyenes és szőrös. Levelei 10-12 centiméter, levélkéi 2-3 centiméteresek. A 20-30 centiméteres virágok a szár felső részén, füzér formában találhatóak és aranysárga színűek. Érett terméseinek horgas sörtéi vannak, melyek segítségével a ruhára és az állatok bundájába kapaszkodnak, így szaporodnak. Júniustól augusztusig virágzik, szaga enyhe, íze pedig enyhén kesernyés.

Már az ókorban is ismerték és használták, ami nem meglepő, hiszen rengeteg egészségügyi problémára nyújt megoldást. Mágikus erejét a középkorban a gonosz szellemek elűzésére használták. A népi hiedelmek szerint párna alá téve elűzi a rossz álmokat.
Az ókori mondák szerint a növény gyógyhatására Mithridatész király jött rá. Udvari orvosa egy botanikai könyvet írt, melyben több gyógynövényt is elnevezett Eupator tiszteletére. Innen származik a növény latin neve: Agrimonia Eupatoria.

2013. április 14., vasárnap

Mire jó a kurkuma?


Indiában rengeteg panaszra használták, például láz, fertőzések, de akár ízületi gyulladások esetén is. Segít a felfúvódás, teltség-érzés és a bélgörcs orvoslásában, de használják még kígyó-és pókcsípéskor is. Ilyenkor egy fél csésze vízhez 3 evőkanál durvára vágott kurkuma gyökeret adnak, ezt pépesítik, majd megisszák.
A nők testápoláshoz is használták, arcukat kurkumás vízzel mosták meg, ezáltal az fénylő, tiszta, egészséges lett.
Fájdalomcsillapításra forró tejben feloldott változatát itták meg.
Külsőleg pépesített változatát, melyet liszt vagy hidegen sajtolt olajok hozzáadásával készítették, főként gyulladásokra, égési sérülésekre, horzsolásokra, véraláfutásokra tették.
Légzési panaszok esetében főzetével inhalálhatunk.
Tisztított vajban 1:1 arányban feloldva csökkenti a köhögést és a lerakódást.
A hepatitiszt is gyógyítja, ha reggelente 1 evőkanál kurkumát elkeverünk 2 és fél deciliter joghurttal, és ezt éhgyomorra fogyasztjuk.
Kínában vérkeringés, vérzékenység javítására és menstruációs panaszokra is használták.

Vigyázat!
A csávázott vetőmag alkalmatlan emberi fogyasztásra, ezért figyeljünk oda, hogy csakis csírázásra alkalmas magot vásároljunk.
Mikrohullámú sütőbe tenni és forralni tilos!

Tudományos kísérletek
Sok tudományos kísérletet végeztek a kurkumával, az elsőt 1970-ben Aggarwal követte el, aki főként a rákkutatással foglalkozott.
Kimutatták a kurkuma sejtölő hatását, azaz meggátolhatja a rákos sejtek kialakulását, bár hatékonysága függ az alkalmazás idejétől és dózisától is.
Szemvédő hatásának köszönhetően megelőzheti a szürke hályogot, de képes csökkenteni a vérben a koleszterin szintet és szabályozni a vese működését.

Érdekesség
Indiában nagyon ritka az idősek körében az egyébként gyakran kialakuló Alzheimer kór. Elkezdték vizsgálni ennek az okát, és kiderült, hogy a kurkuma gyökér e betegség ellen is hatékonyan érvényesülhetne.

Mi az a kurkuma?


A kurkuma a gyömbérfélék családjába tartozik, külsejét látva ezt nem is kérdőjelezzük meg, de sáfrányként is emlegetik. Főként Indiában, Indonéziában és Kínában terem, kedveli a trópusi és szubtrópusi területeket. Az évelő növény majd egy méter magasra is megnő, virágai sárga tölcséresek, levelei simák, fényesek és nagyra nőnek. Morzsolás következtében erős, fűszeres illatot áraszt magából. Két része van, a gyökértörzs, mely a gömbölyű központi gumó, illetve a hosszúkás mellékgumók, melyek a gyökértörzsből ágaznak ki. Mindkét részét külön gyűjtik, fiatal hajtásait pedig zöldségként is fogyasztják. Fűszer- és gyógynövényét legfőképpen íze és színe miatt kedvelik, de nem csak gyógy-és fűszernövényként, hanem dísznövényként is használják.

Több ezer éve használják már. A növény Kelet-Ázsiából származik, Kínában és több indiai szigeten honos. A kereskedőknek köszönhetően eljutott egészen Európáig. Először sárga gyömbérnek nevezték, és csak később, a 18. század végén kapta meg mai elnevezését. Mikor Marco Polo Kínában járt, a következő sorokat vetette naplójába: "Láttam egy zöldséget, mely minden tulajdonságában megegyezett a sáfránnyal, színben és illatban is, de valójában nem sáfrány." Ezért történhetett meg, hogy 700 évvel ezelőtt a sáfrány helyettesítője lett. Európában Linné svéd botanikus fedezte fel, ő adta neki a Curcuma Longa nevet, de a leghíresebb ókori görög orvos, Dioszkoridész is megemlíti. Nálunk főként fűszernövényként használták sárga festéktartalma miatt, mely nem csak ízesítette, meg is színezte az ételt.

Narancssárga szárát megfőzik, tisztítás és szárítás után puha sárga porrá morzsolják, majd ebben a formában kerül forgalomba. Fűszerként főleg az indiai konyhában alapvető, de máshol is nagyon kedvelt. Fontos összetevője a curry fűszernek vagy a Worcester szósznak. Színe hasonlít a sáfrányéhoz, ezért előfordul, hogy olykor helyettesítik vele. Az íze más, mégis érdekes zamatot ad a leveseknek, zöldségeknek vagy húsoknak. Óvatosan kell vele bánni, mert túladagolás esetén az étel keserűvé vagy természetellenes színűvé válhat.
Nem csak a konyhában, az élelmiszeriparban is szívesen használják, főként természetes formájában, de bizonyos mennyiségi korlátozások mellett. Nem is gondolnánk, de megtalálható például a margarinfélékben, lekvárokban, alkoholmentes aromás italokban, felvágottakban vagy pástétomokban is.

Manapság már otthon is nevelhető dísznövényként, ezt a formáját thai tulipánnak becézik. Megtalálható a virágüzletekben vagy növénykereskedésekben. Igen kedvelt, mivel tartása egyszerű, virágzása három hétig is eltart. Nyugodt, árnyékos helyen tartandó, virágzási időszakban locsolást sem igényel. A virágzási időszak végén az elszáradt virágokat leszedjük, és a pihentetjük a növényt. Szaporítani általában tőosztással szokták, de a gyöktörzs feldarabolásával is lehet.
Gyógynövényként is használatos, jótékony hatásait már korábban is felfedezték. Főzetet, pépet is készítenek belőle a gyógyítani kívánt területtől függően.

2013. április 13., szombat

Mire jó az útifű maghéj?


Az útifű maghéj nulla kalóriát tartalmaz, csökkenti az éhségérzetet így megfelelő szer fogyókúrához. Kiváló táplálék kiegészítő a fokozott napi rostbevitelt igénykő betegségek esetén. Alkalmas a megfelelő bélműködés helyreállítására, székrekedés és hasmenés kezelésére. Jótékony hatással van hasi- és végbélműtétek után, illetve az aranyér esetén. Hatásosan tisztítja az emésztőrendszert, ezáltal kiválóan alkalmazható tisztítókúrára, a test teljes felfrissítésére. Csökkenti a belek rákos megbetegedéseinek és kialakulásainak kockázatát. Segít megóvni a beleket és a gyomrot a túl savasodástól. Antibiotikumos kezelések után hozzájárul a belek mikro flórájának regenerálódásához. Rendkívül jól alkalmazható a koleszterin és a vércukorszint csökkentésére, mivel nem tartalmaz cukrot illetve zsiradékot. Hatékonyan segít a nyirokrendszer tisztításában és a nyirokcsomó duzzanatoknál. Javítja a bőr minőségét és kinézetét, alkalmas a pikkelysömör, akné és ekcéma kezelésére. Enyhíti a migrént, stresszt és a fáradtságot. Alkalmas az allergiás tünetek kezelésére is. A vegetáriánusok állati zselatin helyett, főzés nélkül is alkalmazhatják sűrítésre. Használhatják terhes nők, szoptatós anyák és gyerekek is. Közvetlen felhasználásra és italokba keverve is alkalmazható. Az útifű maghéj teljes egészében természetes és biztonságos is. Milliók használják évről-évre. Nem okoz függőséget. Tehát tökéletesen alkalmas a hosszú távú használatra.

Az útifű maghéj


Az útifű maghéj vagy másik nevén indiai bolhafű (Plantago psyllium) nem keverendő össze a meghűléses betegségek esetén használt lándzsás útifűvel (Plantago lanceolata). A világon 250-féle útifüvet különböztetünk meg. Az útifű egy évelő növény, amely leginkább a naposabb vidékeken terem, a talajt és csapadék igényét tekintve elég igénytelen növény. Főleg Iránban és Indiában terem. Magjai a magburokban találhatóak. 1000 db mag súlya kb. 2 gramm. Az útifű folyadékfelszívó képessége egyedülálló. 85%-ban nem felszívódó élelmi rostot tartalmaz, ezáltal képes arra, hogy saját térfogatát akár a tízszeresére is megnövelje. Az útifű és a folyadék közösen fejtik ki jótékony hatásukat úgy, hogy a fogyasztás után egy zselés gél képződik a gyomorban, amely megnyugtatja a nyálkahártyát, de nem szívódik fel, hanem tovább vándorol, a bélrendszeren. A lerakódott salakanyagokat kitisztítja a belekből, de megkíméli a bélbolyhokat. Hasmenés esetén képes magába szívni az emésztőrendszerben található fölösleges folyadékot, székrekedés esetén pedig a felszívott folyadék lágyítja a székletet, a zseléssé vált útifű, nyomást gyakorol a bélfalra, ez segíti a bélmozgást. Fontos tudni, hogy a Psyllium nem okoz hasmenést és székrekedést sem, csak optimális állapotot eredményez.

2013. április 12., péntek

A gyömbér jótékony hatásai


A gyömbér rendkívül jó gyomorerősítő, emésztést elősegítő és étvágyjavító, hatása miatt kedvelik. Az egyik legjobb természetes görcsoldó és fájdalomcsillapító, legyen szó akár bél, akár menstruációs görcsökről. A kellemesen csípős, erősebbre főzött gyömbértea erjedésgátló hatással bír, így csökkenti a bélgázok kialakulását. Kiváló hasmenés ellen. Serkenti az emésztőnedvek kiválasztását, ezzel megkönnyítve az emésztést. A gyömbér tehát egészségesen tartja az emésztőrendszert. Növeli az étvágyat. Kiélesíti az érzékeket, így hatásos memóriajavító. Segíti a megfáradt szervezetet, hatásos idegkimerültség esetén. A gyömbérolaj felhevíti a szomorú, hűvös vagy félénk természetűeket. Gyulladás csökkentő és gyulladás gátló anyagainak köszönhetően jó az ízületi gyulladás kezelésére. Enyhíti a reggeli merevségét, könnyíti az ízület mozgékonyságát. Nagyon hatásos reuma, csúz és izomgörcsök kezelésére. Leginkább a hát alsó szakaszán hatásos.  A fájó ízületekre olaj formájában is alkalmazható. Segít fitten tartani a szervezetet. Gyulladáscsökkentő hatása segít a megfázással, lázzal járó betegségeken, hörghurut és mellkas-fájdalom enyhítésében. A vírusok elpusztításában is szerepet játszik, erősíti az immunrendszert. A megfázást kísérő is segít. Vérbőségfokozó, segíthet a naracsbőr és a visszértágulatok kezelésében. Segít szembeszállni a fertőzésekkel, vagy leküzdeni azokat. Tompítja az egyensúlyzavarokat és az utazás okozta émelygést is csökkenti. Növeli a szexuális vágyat. A szenegáli nők apróra tört gyömbérgyökérből övet szőnek férjeiknek a csökkent szexuális vágy újraélesztésére.

Élelmiszeripari felhasználása

A gyömbér a kínai és az indiai konyha állandó és közkedvelt fűszere. Cukrászati készítményeknél, a likőriparban és fűszerkeverékekben is használják. Levesek, leves gombócok, főzelékek, szószok, húsételek, vadhúsok, mártások, sütemények, forralt bor, pálinkák, keleti ételek, valamint uborka, tök, és gyümölcsök eltevésénél is használt kitűnő ízesítő. Tejes és gyümölcsös italokhoz, gyümölcssalátákhoz jó kiegészítő. Érdemes kipróbálni ezeket. Éljünk bátran a gyömbér adta lehetőségekkel!

A gyömbérről


A gyömbér (Zingiber) a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozik. Leginkább fűszerként és gyógyszerként használják. Legelterjedtebb fajtája a közönséges gyömbér (Zingiber officinale). A gyömbér egy gumós gyökerű, évelő, trópusi növény. Árnyékos lejtőkön nő. Minden évben 1 méter hosszú szárat hoz. Levelei hegyesek, virágai az íriszre hasonlítanak, sárgás, bíborvörös nyelvűek. Kemény, göcsörtös rizomái 2-4 cm átmérőjűek. A gyömbér egyetlen felhasználható része a gyökere. Frissen fogyasztásra az 5-6 hónapos gyökerek alkalmasak. Szárításra az ültetés után 8-10 hónappal felszedett gyökereket használják. Ezek csípősebbek és rostosabbak. Szobanövényként is nevelhető egy 2 ujjnyival nagyobb cserépbe. A növény gyökértörzse adja a különlegesen illatos, kesernyés ízű, csípős, fűszert. Aromáját illóolaja, ízét pedig ingerol-tartalma okozza. Cukrot, gyantasavat, keményítőt, gyantát is tartalmaz. Vágva, őrölve vagy némely helyeken kandírozva árusítják. Gyökérgumója nyersen is felhasználható, de előtte meg kell hámozni.

A gyömbért Kínában már i. e. előtt több évszázaddal használták, még Marco Polo is megemlítette egyik könyvében. A gyömbért Ázsiában már 3000 évvel ezelőtt is termesztették. A középkorban már nagy szerepet játszott a fűszerkereskedelemben. A föníciaiak segítségével jutott el a Földközi-tenger környékére, így ismerték meg az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is.  A IX. században már Európa teljes területén közkedvelt és mindennapi fűszerré vált. A 16. század óta Amerikában is ismert. A szabadban csak meleg éghajlaton képes nőni, de üvegházban nálunk is termeszthető. Ma már főleg és Nyugat-Afrikában, Dél-Ázsiában és Dél-Amerikában termesztik.

2013. április 11., csütörtök

Miért egészséges a maracuja?


A maracuja nem csak nagyon finom, hanem igazán egészséges is. A-, B- és C –vitamint, nátriumot, vasat és káliumot is tartalmaz. Ásványi anyagokban gazdag, így segíti a szervezet ellenálló képességét. Alacsony a zsír és kalória tartalma. Segít a vérnyomás szabályozásában, kiváló görcsoldó. A gyümölcsben található enzimek segítenek a hörgőkben lévő gyulladásokat csökkenteni, így rendszeres fogyasztása jó hatással van az asztmára is. A maracuja magjaiban és gyümölcshúsában lévő enzimek elősegítik az emésztőrendszer megfelelő működését. Egyes helyeken az epilepszia és gyengén látás kezelésére is alkalmazzák. Alkalmas a menstruációs zavarok enyhítésére. 
Nyugtató hatású, leve jól alkalmazható alvászavarok kezelésére. Kutatások alátámasztották, hogy segít a szorongásos betegségek és hangulat zavarok kezelésében. A gyógyszerekkel ellentétben a gyümölcs lassabban hat, de nincs szedatív hatása. Bebizonyították, hogy a maracuja daganat gátló hatással bír. A gyümölcsben található hatóanyagok képesek bénítani azon enzimeket, amelyek a daganatok szétszóródását segítik a testben. Tehát hatékonyan képes gátolni a daganatok növekedését és osztódását. Az amerikai kontinensen vágyfokozó hatásúnak tartják.

A maracuja története

1569- ben egy spanyol orvos fedezte fel a maracuját Peruban. Összeszedte, hogy mire használják az őslakosok és magával hozta Európába. Rövid időn belül elterjedt gyümölcs lett, főleg teaként fogyasztották. A spanyol hódítók kezdték el az európai termesztését. Az 1700-as évek közepére 22 fajtája vált ismerté. Ma már csaknem 600 féle maracuja növény ismert, ezek egy része a veszélyeztetett fajok közé tartozik. A gyümölcs magjait az 1800-as évek elején vitték Ausztráliába és Hawaiira. Ezeken a területeken ma is megtalálható a maracuja a kertekben. A latin neve passioflor, a „passio” jelentése szenvedés, a „flor” jelentése virág. Az elnevezés onnan ered, hogy Jacomo Bosio szerzetestanítvány párhuzamot állított Krisztus szenvedéstörténete (Passió vagy Golgota) és az alig látható bimbóból a reggeli órákban kinyíló és gyorsan el is hervadó virág között.

A maracuja


 A maracuja (Passiflora edulis) magyarul golgotavirág, egy Dél-Amerikában őshonos trópusi növény. Brazíliából származik, és a mediterrán trópusi és szubtrópusi területeken termesztik. A maracuja örökzöld, évelő kúszónövény. Hajtásai spirálisak, hosszuk elérheti a 15 métert. Levelei fényes zöldek, simák, szív vagy ék alakúak. Érdekes virágai a levelek tövéből nőnek ki 2–5 cm hosszú kocsányon. A tövükön három, tojásdad alakú, fogazott szélű fellevél van. Az öt szétterülő zöldes fehér csészelevél nagyon hasonlít a szirmokhoz, de csúcsuk tövisszerű függelékben végződik. A vékony, fehér szirmok kinyílva szétterülnek. A szirmok felett 2–3 cm hosszú, sötétlila, a csúcs felé fehér, fonalas, hullámos, a tövükön összenőtt viráglevelekből álló korona nő. Egy – egy virág csak 24 – 48 órán át nyílik.

Termése lúdtojás méretű, gömbölyű, körte vagy tojásdad alakú, lelógó, 8–10 cm-es bogyó. A tömör, nedvdús termésfal 3 mm vastag, sima és kicsit fényes. Amikor beérik, sötét lilásbarna vagy feketésbarna lesz. A gyümölcs belsejében a termésüreget száraz, vattaszerű, 2,5 mm vastag, fehér szövet öleli körül. A magköpenyek héja áttetsző és hártyás, a belsejüket üveges, sárga, sokszor folyós pulpa tölti ki. Ennek íze nagyon markáns és savanyú ezért kedvelik sokan a gyümölcsöt. A magok kemények, fekete színűek, 6 mm hosszúak és 4 mm szélesek.

Fogyasztása

Frissen, a fákról szedve fogyasztják a gyümölcsöt, mert körülbelül csak 2 hétig tárolható. A bogyókat félbevágják, és a magköpenyt az ízletes pulpával együtt kikanalazzák. A magok is ehetők. A gyümölcs leve jellegzetes ízű, így többnyire cukrozva és felhígítva fogyasztják, vagy más gyümölcsléhez, jégkrémhez, joghurthoz, és egyéb ételekhez adagolják. A pulpából szirupot vagy zselét készítenek, a hevítéstől viszont csökken a zamata.

Az ibolyaszínű változatot főleg a szubtrópusokon termesztik, ez képes eltűrni akár a gyenge fagyokat is. A sárga termésű leginkább a trópusi síkvidékekre jellemző. A maracuja nem igényel túl sok csapadékot és a gyengébb talajokban is képes megélni, de a növekedéshez és a termés kötéséhez 20 °C feletti hőmérséklet az ideális. Leginkább magról, esetleg dugvánnyal szaporítják, és mint a szőlőféléket, rácsokon nevelik. Ha elég vizet kap, akár egész évben teremhet. A bogyókat a földről gyűjtik össze miután lehullottak. Csak nagyon ritkán szedik le közvetlenül a növényről.

2013. április 10., szerda

Mire jó a banán?


A banánt leginkább ízéért és állagáért fogyasztjuk, valamint azért, mert telítettségérzést ad. Azt azonban nem mindenki tudja, hogy a banán rendkívül tápláló, egészséges, és óriási előnye, hogy egész évben hozzájuthatunk.

A gyümölcs könnyen emészthető, ezért kisbabáknak is adható, a gyomorból 110 perc alatt kiürül. Az orvostudomány gyógyhatásúnak tartja. A-, U-, E-vitamint, vasat, rezet, jódot, mangánt és foszfort tartalmaz. A gyümölcsben található magnézium, kálium és kalcium révén a banán természetes gyógyszerként működik. Emellett nagy mennyiségű B6-vitamint és cinket szolgáltat szervezetnek. A magnézium és a B-vitamin segítenek a stressz oldásban. A szédülés gyakran a B6-vitamin hiányának következménye. A banán erre a problémára is megoldást kínál. Nagy mennyiségű lúgtöbblettel rendelkezik, így hozzájárul a szervezet savháztartásának egyensúlyban tartásához, a savasodás elkerüléséhez. Jelentős szénhidrát tartalma miatt fogyókúrázóknak nem ajánlott. Mivel igen kalóriadús, a nap bármely szakában fogyasztva energiával tölt el. A banán a legmegfelelőbb gyümölcs, ha egyszerű, de tápláló élelemre van szükség, például extrém súlyvesztés vagy magas láz esetén. A banán káliumban és magnéziumban gazdag, ami jótékony hatással van a vérnyomásra és a szívre is. Káliumtartalma védi a csontokat. Segít ellensúlyozni a vizeletürítéssel járó kálcium veszteséget, ami akkor fordul elő, ha a vizelet kálium-ion szintje megnő. Antacid-hatása van, ezáltal megvéd a gyomorfekélytől. A banán stimulálja a sejtburjánzást, ezáltal megvastagítja a gyomor nyálkahártyáját és megvéd a gyomorsavtól. Hasmenés következtében a szervezet könnyen dehidratálódik. A banán segít visszaállítani az így elvesztett káliumot. Gazdag a pektin nevű, vízben oldódó rostban is, ezáltal jótékony hatással van az emésztésünkre és könnyít a székrekedésen. A gyümölcs fruktooligoszacharidot is tartalmaz, amely probiotikumként a jótékony baktériumokat szaporítja, a káros baktériumoktól pedig
megvéd. A fruktooligoszacharidok egy emésztőenzim termelését is segítik, így javítják a tápanyag-felszívódást. A banánban rövid láncú zsíros savak is vannak, amik tovább javítják a tápanyag-felszívódást. A banán kiváló karotionid-forrás, ami egy antioxidáns, mely védelmet nyújt a krónikus fertőzésekkel szemben. A banánnak nyugtató hatása is van. Triptofán nevű összetevőjének köszönhetően javítja a kedélyünket. Szexuális vágyfokozó hatást is tulajdonítanak neki, amit a benne található növényi
hormonokkal és nyomelem-összetételével magyaráznak. Ezzel lehet összefüggésben, hogy segít a nőknek a PMS (premenstruációs szindróma) tüneteinek enyhítésében. Végül a banán a legideálisabb harapnivaló egy fárasztó nap után. Cukortartalma hamar normalizálja a vércukorszintünket és energiával tölt el. A zsenge banánleveleket borogatás formájában használható égések hűtésére, a hajtások nedvét pedig hasmenés és hajhullás ellen. A gyökerekből nyert nedv pedig lázcsillapító hatású. Segít a gondolkodásban, mivel fokozza a koncentrációt és javítja a memóriát. A banán fogyasztható magában, salátaként, egészséges italként vagy főzelék összetevőjeként, minden korosztály számára ideális táplálék.


100 gramm banánban 374 kJ (88 kcal) energia rejtőzik, nagyjából kétszer annyi, mint az almában, körtében vagy narancsban. Egy átlagos méretű banán kalóriatartalma 140 kcal. Annak ellenére, hogy nem kifejezetten lédús gyümölcs, 73-74 százaléka víz. Összetételét tekintve 2 g fehérjét és 2-4 g rostot, 0,2-0,4 g zsírt, 16-20 g szénhidrátot tartalmaz. 680 mg káliumot, 80 mg magnéziumot és 110 mg kalciumot tartalmaz, emiatt fogyasztása kifejezetten ajánlott sportolóknak izomgörcsök megelőzésére.

A banántermelő országokban rendkívül sok gondot okoz a banánhéj hasznosítása. Ruandában például két millió tonna gyümölcs terem évente és ennek csak kis része hasznosítható ehető gyümölcs formájában. A többi, levél, szár, héj, mind hulladék ezek megsemmisítése óriási probléma. A nottinghami kutatók megtalálták a banánhéj hasznosításának egyik legegyszerűbb módját. Mike Clifford az egyetem műszaki karának professzora szerint a banánbrikett lehet a jövő energiaforrása a fában szegény országok számára. A növényi hulladék fűtőanyaggá történő alakítása a fenntartható fejlődés egyik alappillére. A rothadt gyümölcsöket és a banánhéjat pasztává keverik. Ehhez a keverékhez Angliában fűrészport, míg Afrikában szárított banántörzs morzsalékot kevernek. Az anyagot brikettformába préselik és negyvenfokos kemencékben szárítják. Ruandában az energiakímélés miatt a nap szárító hatását igyekeznek kihasználni.

A banánról


A banán latin nevén a Musa paradisiaca (jelentése: bölcs ember gyümölcse) a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágy szárú, gyakran fatermetű növény. 700 különböző fajtája ismert. Nagy részük úgynevezett zöldségbanán, nyersen nem is fogyasztják, sós ételeket, főzelékeket készítenek belőle. A forgalmazott csemege- vagy desszertbanánok nagy része a "Cavendish" fajtából való. Levelei egymásra borulva 3–5 méter magas áltörzset alkotnak. Lecsüngő, összetett fürtvirágzata van. Évente 50–70 kg keményítőben gazdag, utóérő gyümölcsöt hoz. Termése bogyótermés. Az átlagosan 10–15 cm hosszú, hajlott, sokszögletes, lekerekített, zöldessárga gyümölcsök közös száron helyezkednek el. Vadon termő változatának gyümölcsében nagy, kemény magok vannak, de a termesztett triploid változat magtalan. Mivel nincsenek magjai sarjaztatással, vegetatív módon szaporítják.

A vad banán a termesztett banánfajok őse, őshazája Délkelet-Ázsia, de a görögök i. e. 333-ban már ismerték. Elbeszélések szerint Nagy Sándor katonái is megkóstolták indiai hadjáratuk során. A 7. században arab elefántcsont- és rabszolga-kereskedők közvetítésével terjedt el az afrikai kontinensen, majd az egész Földön. A portugálok a 15. század elején banánsarjakat telepítettek a Kanári-szigetekre. Egy spanyol dominikánus szerzetes vitte magával Santo Domingóba 1516-ban. Innen terjedt el az amerikai kontinensen, mint az Amerikába hurcolt rabszolgák egyik fő tápláléka. Európába csak viszonylag későn, a XIX. században jutott el, mert előbb megromlott, minthogy ideért volna. Legfőbb exportőrei ma Brazília, Ecuador, Honduras, Costa Rica, Panama és Columbia. A hatalmas ültetvényekről származó gyümölcsöt hűtőhajókon szállítják az egész világon mindenhova.

Jellegzetes zamatú húsát vagy frissen fogyasztják, vagy szárítva kerül forgalomba. Az éretlen, zölden szedett gyümölcsöt az értékesítés helyén utó érlelik. A zöld banán hűtőtárolása 90-95% relatív páratartalmú térben 14-15 °C hőmérsékleten 10-20 napig lehetséges. Érett állapotban 13-16 °C-on tanácsos tartani, 13 °C alatt szürkül és 5–10 napig tartható el.

2013. április 9., kedd

Parlagfű és Lajos atya V.


Engem nem tudnak megbüntetni a parlagfű nem irtása miatt, ugyanis én úgy irtom a parlagfüvet, hogy megeszem! Lajos Atya óta tudom, hogy a parlagfű az emberek számára is ehető, s azóta rendszeresen fogyasztom, az év minden napján. Ilyenkor, amikor még zsenge, összevágom apróra egy kis petrezselyem-, vagy zeller-zölddel, - önmagában sem rossz!- és rászórom a szendvicseimre, a kiszedett ételeimre (leves, kása, tészta, főzelék, barnarizs). Ebben a zsenge korban nagyon sokat leszedek és leszárítom, majd szárítva tárolom, s így egész évben tudom az ételeimbe, ételeimre tenni a szárított, megőrölt porát. Sokan nem hitték el, hogy jómagam eszem a parlagfüvet, ezért rám küldték a különböző tv-s társaságokat is, akik felvették, ahogy a parlagfüvet fogyasztom.

Veterán dobóatléta vagyok, és sokszor vannak olyan monstre versenyek, ahol több órán keresztül kell dobálni különböző súlyú nehézkalapácsokat. Ilyenkor szoktam a teljesítményem fokozása céljából a verseny színhelye körül talált parlagfűből fogyasztani, önmagában és nyersen. El is neveztek a sporttársaim fűevőnek. Aztán megdöbbentette őket, hogy a parlagfű-evésem után kb. 20 percen belül egyre javultak az eredményeim. Néhány követőm is akad majdnem mindig és náluk is hasonló teljesítményjavulásokat lehetett tapasztalni.

Pár évvel ezelőtt el akartak adni nekem egy gyufás-skatulyányi zöld port több tízezer (!) forintért. Kérdeztem, hogy mi van a dobozban és miért olyan drága? Erre azt felelték, hogy a szervezet őssejt termelését fokozza a zöld por és ezáltal minden betegséget helyrehoz a szervezetben. Nem vettem meg a port pedig tudtam, hogy egy keletet, nyugatot is megjárt, neves magyar orvostól származik, hanem megízleltem s megszagoltam. Kellemes volt a meglepetésem, ugyanis a zöld por, a parlagfű pora volt, amelyet jómagam már régóta napi szinten fogyasztok! Lajos Atya nekem is beszélt arról, hogy a parlagfű minden betegséget helyrehoz a szervezetben, de nyilván azt Ő sem tudta, hogy ezt a szervezet őssejt-termelésének fokozásával éri el. Szerintem sem baj, ha nem ismerjük az elméletet, hanem csak az adott növény hasznosságáról győződünk meg a fogyasztása során. Az is igaz, hogy akiket eddig meg tudtam győzni arról, hogy a parlagfű rendszeres fogyasztása milyen hasznos, bármilyen betegségük is volt, meggyógyultak belőle, még a rákból is, vagy a parlagfű allergiából is.

A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irttatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! A Földünk túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti  a Föld valamennyi élőlényét és lakóját is! Ez ellen a Világkormánynak (én csak háttérhatalomnak nevezem) tennie kell valamit. Nos, a világunk ezen urai fő részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül, hogy a parlagfű, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne. Ezért a világ urai, a  fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy elsőszámú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos ősi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelező irtás mögött egy más célja van ezen uraknak. Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstől.
A gyógyszerek mellékhatásai következtében ugyanis, csak Magyarországon minden órában meghal egy ember, de sokkal többen halnak bele abba, amit a patológusok már régóta tudnak, hogy minden második felboncolt embert tévesen diagnosztizáltak és tévesen gyógyszereztek, mivel nem az volt a halál oka, amivel kezelték a betegségüket!

Weixl-Várhegyi László feltaláló, mérnök-radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta, életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta, természetgyógyász, a Magyar Természetgyógyászok Szövetsége, a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesület tagja, a  Tudományos Rendőrség alapító tagja és szóvivője

Forrás: Weixl-Várhegyi László írása

Parlagfű és Lajos atya IV.


Nemcsak a hús- és húskészítmények, valamint a tej- és tejtermékek fogyasztását kell kerülnie az allergiás, asztmás betegnek, hanem az egyéb gyorsan bomló fehérjefélék - gomba, tojás, stb. - fogyasztását is. Ez még a biohúsra is vonatkozik. A hullamérgek az állat leölése után azonnal megjelennek az állat szervezetében. (Nem véletlenül hívják a vegetáriánusok - én is az vagyok már 16. éve- a húslevest hullateának vagy dögteának!) A gombák esetében is hamar keletkeznek olyan fehérje méreganyagok (toxinok), amelyek akár halálosak is lehetnek. S hogy a hús ne büdösödjön, szebb színe legyen, iparilag salétrommal és egyéb olyan szerekkel kezelik, amelyek szintén mérgezést okoznak. Az utóbbi idők döghús-botrányairól, pestises, madárinfluenzás, prionos húsairól már nem is szólok, mert ezek önmagukért beszélnek!

Mi természetgyógyászok holisztikus szemlélettel gyógyítunk, a test, a lélek, a szellem vizsgálatával és figyelembevételével, tehát nemcsak tüneti síkon kezelünk. Lelki dolgaink, lelki jelenségeink kivetülnek a fizikai-testi síkra is. A test a lélek temploma és a lélek megbetegítheti és meg is gyógyíthatja a testet.
Az emberiség legnagyobb megtartó ereje a szeretet, ami annyit jelent, hogy elfogadom a másikat, a másságot, azaz szeretem. A szeretettel gyógyítani lehet magunkat is, mást is. Magunkat is szeretni kell. El kell fogadtatni magunkat a világgal. Örülni kell annak, hogy egyáltalán vagyunk, élünk. Sajnos a civilizálódás, az urbanizáció távolabb sodorta egymástól az embereket, a szeretet helyett a harag, a gyűlölködés, az irigység, a közömbösség dominál. Minél kevésbé tudja valaki elfogadni a másikat, tudata alatt az énje is válogat, hogy kit szeret, kit nem. Erősen válogatnak az emberek azok közül, akiket szeretni lehetne. Akiket nem szeretnek, azokra allergiásak, mérgesek. Tüsszögéssel, köhögéssel fejezik ki, ha valakit vagy valamit nem tudnak elfogadni, szeretni. Persze ezt nem szemtől szembe nyilvánítják ki, ahhoz nem elég bátrak (főnökök, rokonok). Az el nem fogadott dolgok, helyzetek, személyek helyébe alacsonyabb tudati síkú dolgokat helyeznek, amelyek nem tudnak visszavágni, ilyen például a virágpor, a kutya-, macskaszőr, a szőnyegpor, a poratka, ásványi anyagok, gázok, gőzök, stb. Ezek az emberek tudat alatt védekeznek a szeretet ellen, mert nem bírják elviselni annak terhét, mivel akkor nekik is viszontszeretniük kellene. Allergiások másokra és mindenre. (Javasolom elolvasásra Don Miguel Ruiz: A toltékok ősi bölcsessége c. sorozatának könyveit.

Sokan vágynak a szeretetre, ezért tartanak kutyát. A kutyába bele lehet rúgni, meg lehet szidni, akkor is szereti a gazdáját. A gazda, ha ugyanazt tenné a társával, nem kapna szeretetet tőle. Az emberek nem tudnak úgy szeretni, hogy "Szeretlek! Mi közöd hozzá!", hanem várják a viszont szeretetet, feltételeket szabnak, elvárásaik vannak, stb.

Minél inkább szeretettel közelítünk élő és élettelen környezetünk felé, ez a szeretet visszasugárzódik, visszatükröződik felénk, meggyógyulunk. Ha mosolygunk valakire, legtöbbször mosolyt is kapunk vissza! A mosoly nem kerül pénzbe! A homo sapiens nem arra teremtetett, hogy ölje egymást. Ha mi öljük a természetet, az is öl bennünket. Nem igaz, hogy nem előzhető meg az allergia, az asztma és nem gyógyítható meg teljesen a beteg. Nem a természetet kell kiirtani, hanem nekünk kell visszaidomulnunk a természethez. Az evolúciós folyamatban az ember szervezete évezredek alatt alakult ki és mindig harmóniában volt a természettel. Az utóbbi 50 évben annyira eltávolodtunk a természettől, hogy ilyen gyorsan nem tud az emberi szervezet reagálni a változásokra, s diszharmónia alakul ki, megbetegszik. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, az embernek megvan a tudása, megvannak az eszközei, csak nem használja egyiket sem, vagy nem úgy használja, ahogy kellene. A természet körforgásában minden növénynek, állatnak megvan a szerepe. Ha ezt a körforgást megbolygatjuk, ennek előre be nem látható következményei lehetnek, felbomlik az ökológiai, biológiai egyensúly. Nem a parlagfüvet, nem a libatopot, nem a fűzfát, nem a lisztet adó búzát, stb. kell kiirtani, hanem helyes életmóddal, helyes táplálkozással kell erősíteni az immunrendszerünket, kerülni kell a káros geopatogén zónákat (vízér, Hartmann-háló), és akkor az sem árt meg, ha virágporfelhőben járunk.

Hazánkban úgy akarnak védekezni az allergia ellen az illetékesek és mindenféle egyletek, hogy a parlagfű irtására szólítanak fel. A parlagfüvet csak vegyszerekkel tudnák véglegesen kiirtani, ha egyáltalán véghez lehetne ezt vinni. A parlagfű is a természet része és kipusztításával felborulna a természet rendje. A vegyszeres irtás több kárt okozna az embereknek és a természetnek, mint a parlagfű az embereknek. A parlagfű után aztán jönnének a többi allergének, az ürömfélék, a libatop, a nyírfák és még sorolhatnám a növényeket s végül nem volna körülöttünk természet, mert a kultúrnövényeket is irtani kellene, mert aki allergiás, az előbb-utóbb a kukorica, a búza, stb. pollenjeire is érzékennyé válna, s így lassan kipusztulna az emberiség is.

Forrás: Weixl-Várhegyi László írása

Parlagfű és Lajos atya III.


A táplálkozás is nagyon sokat jelent az immunrendszer erősítése szempontjából. A mai átlagember sietve, kapkodva eszik, akár otthon van, akár úgynevezett gyorsétkezdékben. Nem rágja meg jól az ételt, emellett egyoldalúan táplálkozik, az élelmiszeripar által gyártott különféle tartósítószereket, ízfokozókat, állományjavítókat, mesterséges színezékeket, "természet azonos" aromákat, emulgeáló-szereket, stb. tartalmazó, agyon sütött-főzött, hőkezelt ételeket fogyasztja. Az ipari élelmiszerekben levő különböző vegyszerek annyira feldúsulnak az ilyen táplálékokat fogyasztó emberekben, hogy a szervezetük immunrendszerét teljesen leköti az ezen anyagok elleni küzdelem, s ha ilyenkor virágzik egy parlagfű, egy fűzfa, egy ürömféle, akkor annak az egyébként hasznos pollenjei már teljesen megzavarják a szervezetet (autoimmun reakciók).

De nemcsak az ipari élelmiszer-előállítás során mérgeződik az étel, hanem a megtermelés során is, mivel többnyire ez is iparilag történik. Például az állatok, hogy minél előbb vágásérettek legyenek, különböző kémiai anabolitikus szereket kapnak, hogy minél előbb meglegyen - mozgás nélkül - az izomtömegük. Az ember az ilyen szereket a hússal együtt elfogyasztja, ezek a szerek egy idő után feldúsulnak, kumulálódnak a szervezetben, ami aztán mérgezi a szervezetet, gyengíti az immunrendszert. Régen az állatok izomzata a mozgástól (legelő, rét) alakult ki, nem tartalmazott ilyen szereket. Az állatok tápláléka sem tartalmazott annyi káros anyagot, mint napjainkban. Az iparszerűen tartott állatok, hogy ne kapjanak el egymástól különböző állatbetegségeket (száj- és körömfájás, tüdővész, takonykór, streptococcus, fakultatíve patogén baktériumok stb.), állandóan, - tápba keverten - különböző gyógyszereket, antibiotikumokat kapnak, melyeknek maradványai szintén belekerülnek a húst fogyasztó ember szervezetébe. Ma már antibiotikumért nem a patikába kell menni, hozzájutunk a hús- és a tejboltok termékeiből is.

Az állatok táplálékának egy részét a közutak, szennyező ipari üzemek közvetlen közelében termelik meg. Az árokparti széna még alomnak sem alkalmas, nemhogy tápláléknak. Benne van a kipufogógázok szennyeződése, az úton elrobogó járművek gumipora, fékbetét pora, kuplungbetét pora, stb. Az elektromos vezetékekkel körülvett nagyüzemi csirkék és pulykák mindegyike leukémiás! Beteg állatokat etetnek a húsevőkkel! Ez is bioterrorizmus!

A közutaktól számítottan 50-80 méteren belül termelt növények annyi koncentrált mérget tartalmaznak, hogy ha el is keverednek a többi, távolabb termelt növénnyel, akkor is mérgezik az állatok szervezetét, így a húsát, tejét, tojását is. Az ember közvetlenül is fogyaszt ilyen módon termelt élelmiszereket, amelyek szintén az immunrendszert gyengítik. A megoldás az lenne, ha minden út mellett kb. 50 méter széles, minden gyár, légszennyező üzem mellett kb. 100 méter széles erdősávot telepítenének, ami felfogná a gépjárművek, gyárak által kibocsátott mérgeket és tisztítaná a levegőt. Be kellene indítani egy olyan mozgalmat, hogy "Erdősávot az utak, a gyárak mellé!", a parlagfű irtása helyett.

A közönséges diesel motorok kipufogógázának koromszemcséit kiszűri az orrunk csillószőrzete. A legújabb "korszerű" HDI, TDI diesel motorok üzemanyagát olyan finomszemcsékké porlasztják szét, hogy azt már nem szűri ki a csillószőrzetünk, hanem belekerül a tüdőnkbe, ott lerakódik, megbetegíti azt. A különböző mesterséges illatanyagok (dezodorok, öblítők, WC szagtalanítók, légfrissítők, stb.) is feldúsulhatnak, de enélkül is kiválthatnak allergiás reakciókat. Hasonló hatást vált ki a molyirtó naftalin is.

A természetes életmód, a természetes ételek, a "kóser" dolgok adják meg a lehetőséget a túlélésre. Ha megszegünk egy törvényt úgy, hogy nem tudjuk, hogy amit tettünk az törvénysértő, megbüntetnek, ugyanis van egy szabály, miszerint a törvények nem ismerete nem mentesít a felelősségre vonás alól. A természet törvényeinek nem ismerése sem mentesít a felelősségre vonás alól. A felelősségre vonás betegség formájában jelentkezik! A "kóser" étel vércsoport szerint fogyasztva védi az emberek egészségét és szaporodóképességét!

Forrás: Weixl-Várhegyi László írása

Parlagfű és Lajos atya II. - Ilyen titok volt a parlagfű titka is.



A parlagfű egy ősi, nagyon intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb. A parlagfűnek az a természetben a feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól!! Ahol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik, hogy megóvja az adott föld területét. Ahogy megóvta, azután átadja a helyét más növényeknek, amelyek az így megóvott talajon már képesek voltak megmaradni és szaporodni. Olyan ez, mintha valaki nyerne a lottón 1 milliárdot és neki csak 100 millió kellene, és a maradék 900 milliót elosztaná a rászorulók között. A valamennyi parlagfű képes erre az önzetlen cselekedetre, s vajon hány ember lenne képes erre? Ezért irtja a balga ember és irtatja sok balga hatóság kül- és belhonban egyaránt? Ők ugyanis nem lennének képesek ilyen nemes cselekedetekre!

A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80 %-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek!  Ugye mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop, stb.), s nemcsak a parlagfű pollenjeire, s mégis a parlagfű van kikiáltva fő ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfű pollenjeire, s mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat, pedig más tekintetben, csak Budapesten az utcai megszáradt kutyagumik szállóporától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul!

10 évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem allergizáltak!!! Akkor most ki a hibás, a parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon miért erőltetik még a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van, vannak sokkal környezetkímélőbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is? A válasz: a gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás betegségek gyógyszeres kezelése!!!!!!!!! Ma már a lakosság 30 %-a allergiás, vagy asztmás, s ők biztos gyógyszerfogyasztók! Mellesleg a légutak nyálkahártyáit a tej- és tejtermékek teszik védtelenné a magas kazein tartalmukkal (300-szor több a kazein a tehéntejben, mint az emberi tejben, s a kazeint az asztalosipar ragasztásra használja!!)! A tejet nem fogyasztók nem allergiásak a pollenekre, s így a parlagfű pollenjeire sem!!

Tagja vagyok a Palocsa Egyesületnek. Ezzel az egyesülettel még a múlt évezred utolsó éveiben Alcsútdobozon (Fejér Megye), egy több hektáros területet hagytunk parlagon, szándékosan, hogy mi lesz ezzel a földdarabbal a természet törvényei szerint. Első évben teljes területét beterítette a parlagfű (hogy honnan tudta meg, hogy ott van egy üres földdarab?). A második évben már a parlagfű több mint 50%-ban visszaszorult és átadta a helyét más növénykultúráknak (megjelent a lóhere, a gyermekláncfű, az útilapu (bojtorján), a lósóska, fehér üröm, máriatövis, paréj, libatop, stb.). A következő évben, már 20% alá esett vissza a parlagfű aránya az adott területen, pedig senki sem irtotta!! Öt év elteltével pedig mindössze az eredeti terület 1-2 %-án volt csak parlagfű!! Nem kell tehát irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól, s teszi a "dolgát"!

Az a tény, hogy az orvostudomány gyógyítani nem tud, csak kezelni, régóta ismert. "Medicus curat, natura sanat." Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani. Az orvos csak kezel (kúrál), a (saját) természet gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el egészségünket. Az is egy iparág - méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar -, amely a gyógyszerek eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nem csak szimptómákat szüntetnének meg vagy enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert. Mindenki előtt világos, hogy egészséges nép egyidejűleg "halott gyógyszeripart" jelentene.
Ehhez nézzünk meg néhány idézetet.
"Az orvostudomány (beleértve a gyógyszeripart) közvetlenül a szívinfarktus és a rák után az emberiség legveszélyesebb kórokozója lett. Egy átlag német ma kb. ötször annyi gyógyszert fogyaszt, mint közvetlenül a második világháború előtt. Vajon ettől legalább ötször olyan egészséges is? Természetesen nem. Ellenkezőleg: a német lakosság átlaga ma sokkal gyakrabban beteg, mint azelőtt. Hirtelenül így lett egy olyan iparágból, amely azért keletkezett, hogy betegségeket gyógyítson, új betegségek kiindulópontja." (Kurt Blüchel: Weisse Magier, Fischer Verlag, 1976)

Az emberi szervezet tökéletes. Még az önmaga iránt tanúsított barbár magatartás ellenére is az esetek többségében legalább 30-40 évig betegeskedés nélkül él. Az ember korábban nem érzett fájdalmakat, de egyszer csak számos betegség támadja meg. Azonnal a kórházhoz fordul segítségért, az orvos pedig, amikor felteszi neki a kérdést, honnan erednek ezek a kórok, azt feleli neki: "Mit akar Ön, hiszen ezek a korral járó betegségek." Szemüveget rendelnek a betegnek, eltávolítják salakanyagokkal, kövekkel, baktériumokkal telített szerveit, kioperálják daganatait, stb. Az okok pedig, amelyek ehhez az állapothoz vezettek, senkit nem érdekelnek, beleértve magát a beteget is. Az emberek kifejlesztették a vegyi alapú gyógyszereket. A szervezetet azonban nem lehet becsapni. A szervezetnek csakis természetes eredetű gyógyszerekre van szüksége. Mi pedig tulajdonképpen egy tömegpusztító élelmiszer- és gyógyszeripari korszak feltételei között élünk.

Azt hiszem, az emberek többsége józanésszel gondolkodva egyetért azzal, hogy nem az a járható út, hogy kiirtunk mindent körülöttünk, ami virágzik, pollent termel, mindent, ami élő. Az sem megoldás, hogy az allergiások szervezetét teletömjük kemikáliákkal, gyógyszerekkel, mert így olyan mellékhatások alakulhatnak ki, amelyek súlyosabb betegségeket idézhetnek elő, mint maga az alapbetegség.
Abból kell kiindulni, hogy miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik legértékesebb táplálékunk). Van, aki a lisztre érzékeny, és mégsem mondjuk, hogy veszedelmes a liszt. Korábban tisztább volt a környezetünk és az emberek is egészségesebben táplálkoztak, többet mozogtak, türelmesebbek voltak egymáshoz, nem zúdult rájuk annyi stressz, annyi elektroszmog, mint napjainkban.

Forrás: Weixl-Várhegyi László írása

Parlagfű és Lajos atya I.


A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia. A hármaslevelű parlagfűé pedig: Ambrosia trifida. Azt mondják rájuk, hogy gaz, pedig ez nem igaz. Gaz, csak az emberek között van, mert van rendes ember, meg gazember. Növények között nincsen gaz, csak haszonnövény és gyomnövény. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az. Az ürömfélék hasznos növények, gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket. Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor, vagy a likőr. Az egyéb hasznosságot illetően csak később adok magyarázatot.

Még 1973-ban, amikor először találkoztam  személyesen Lajos Atyával, a lazarista missziós pappal Adonyban, úgy tudtam, hogy a parlagfű haszontalan gyomnövény. Szerencsére nem voltam rá allergiás, de más pollenekre sem. Különös véletlen folyamán ismerkedtünk meg. Dunaújvárosban voltam közlekedési rendőr és Adonyban ellenőriztem a forgalmat,  a kivilágítatlan kerékpárosokat. Esti szürkület volt már és láttam, hogy egy idős úr kerékpárja hiányosan van felszerelve, mert nem volt hátsó világítása. Lajos Atya volt az, de nem büntettem meg, hanem csak figyelmeztettem, mert halkan és tisztelettudóan beszélt velem, aki akár az unokája is lehettem volna. Sokáig beszélgettünk, mert a szerénysége mögött egy nagy tudású, intelligens embert ismertem meg, s még a tréfa sem állt tőle távol, amikor azt mondta, hogy a Jóisten vigyáz rá, még akkor is, ha nem jó a világítás a kerékpárján.

Lajos Atyával, a magyar újkori természetgyógyászat úttörőjével a megismerkedésünk után többször is találkoztam - kerestem a vele való találkozási lehetőségeket! -, mert a végtelen egyszerűsége és a hatalmas tudása lenyűgözött. Addig is sokat tudtam a természet törvényeiről, mert reál beállítottságú is vagyok, s akkor már mérnök voltam, meg az anyai nagyapám, Vincze Ágoston, állandóan járta velem a Heves megyei kis faluban, Fedémesen az erdőket, mezőket és szedtük a gyógynövényeket, meg a gombákat. Apai nagyapám Weixl János pedig egész életét az előszállási (Fejér Megye) állatorvos, Dr. Eglesz Mihály mellett töltötte, mint felcser. Mindkettőjüktől sokat hallottam a természet erejéről, szépségéről, az állatok öngyógyító tevékenységeiről, a növények gyógyító és tápláló hatásairól. Olyan bölcsen beszéltek ezekről a dolgokról, hogy azok felkeltették a figyelmemet és haláluk után is egyre többet olvastam, tanultam ezekről a természetes dolgokról, erdő, mező növényeiről és állatairól.

Lajos Atya is megerősített abban, hogy a természet törvényei Isten törvényei, és azok változatlanok, örök törvények. Azt mondta, hogy a közlekedési törvényeket át lehet hágni büntetlenül, ha nincs rendőr a közelben, és akkor megúszta a felelősségre vonást, de ha valaki a természet törvényeit hágja át, akkor az saját magát bünteti meg!!! A természet úgy működött évmilliókkal ezelőtt, ahogy ma működik, és úgy fog működni évmilliók múlva is. Bölcsen mondta, hogy semmi új nincs a Nap alatt, mert amit ma felfedeznek, az már régóta létezik, csak az ember most ért el oda, hogy megismerjen olyan dolgokat, tényeket, amelyet eddig eszközök, vagy tudás híján nem ismert fel, vagy meg.

Beszélgetéseink során szóba került a parlagfű is, mint allergén növény. Lajos Atya védelmébe vette, és elmondta róla, hogy régi gyógynövény könyvek leírják több gyógyító tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak a levelei és a virága, meg a pollenje is. Ezért szeretik legelni az állatok is. Elmondta, hogy a múlt századelőn az előkelő szalonokban az ambrózia illat volt az úri, és az előkelő illat. Ez pedig a parlagfű, az ambrosia artemisifolia illata volt. Aromaolaját aroma mécsesekben hevítették, de lehetett kapni  a szárított, összesodrott leveleiből készített füstölőt is.

Tőle tudtam meg azt is, hogy amikor a spanyolok és a portugálok felfedezték és kisajátították az Új Világot, azaz az Amerikai földrészt, akkor keresztényi szellemben kiirtották az őslakosokat (inkák, aztékok, toltékok, stb). Amikor az angolok is vérszemet kaptak, hogy nekik is kell az új világból, ők sem kímélték az őslakos indiánokat, és kíméletlenül öldösték azokat, szintén a keresztényi szellemiségre hivatkozva. A franciák is erős nemzetté váltak és látták, hogy lemaradnak az Új Világ elosztásánál, ezért ők is részt követeltek Amerikából, de nekik már csak néhány Közép-amerikai rész és Kanada jutott, de Kanadát megosztották egymás között az angolokkal. Az angolokkal ellentétben a franciák nem öldösték ok nélkül az őslakosokat, ezért azok hálából egy csomó titkukat megosztották velük.

Forrás: Weixl-Várhegyi László írása 

2013. április 8., hétfő

Tudtad a szamócáról?



Az eper, de a szamóca C-vitamin tartalma is magasabb, mint a citromé és a narancsé. Napi 15 dkg szamóca, túl azon, hogy finom, fedezi egy felnőtt napi C-vitamin-szükségletét. Erősíti a hajszálereket és a sejtfalat, ezen kívül létfontosságú a bőr petyhüdését megakadályozó kollagén rostok termelésben! Mézzel keverve gyulladáscsökkentő hatást érhetünk el vele és ez a massza a leégést is gyorsan helyrehozza. Kálium és magnézium tartalmán kívül az E- és C-vitamin tartalmának köszönhetően csökkenti a koleszterinszintet és a túl magas vérnyomást. Serkenti a vérkeringést, és fokozza a méregtelenítő folyamatokat. Fél csésze eper több rostot tartalmaz, mint egy szelet teljes kiőrlésű kenyér. Megelőzi a trombózist és a vérerek beszűkülését, így az infarktus megelőzésében is nagy szerepe lehet! Mivel a szamóca alacsony glikémiás indexszel rendelkezik, nem emeli hirtelen magasba testünk vércukorszintjét, így nem érzünk farkasétvágyat elfogyasztása után. Fogyókúrázók, diétázók nyugodtan; cukorbetegek - mértékkel - fogyaszthatják. Megtalálható benne az aszpirin egyik hatóanyaga a szalicilsav, javasolt epe- és vesebántalmak, reuma és köszvény kezelésére, vértisztító és baktériumölő hatása van.

A szamóca levele is gyógyító hatású. Teája fertőtlenítő, régóta kezelnek vele gyomorhurutot és bélfertőzést, de ekcéma, vérszegénység kezelésére is javallott, lázcsillapító hatása is ismert. Ráadásul gyökere is megbecsülendő: kivonata vérzéscsillapító, vizelethajtó, főzetével vérhast, hasmenést, külsőleg fagydaganatot és torokfájást gyógyítanak. S, hogy a virág se maradjon ki a sorból, elmondhatjuk, hogy virága a komposzt érését gyorsító aktivátor.

Korábbi időkben komolyan hitték és az a legenda járta róla, hogy vágyfokozó. A legenda alapja valószínűleg a gyümölcs szív alakra emlékeztető formájával és C-vitamin tartalmával magyarázható, hiszen a C-vitamin felfogható ajzószernek, mert nagy szerepe van a rosszkedvünkért felelős hormonok lebontásában, ezenkívül védi a spermiumokat is. Pezsgővel pedig tökéletes íz-harmóniát alkot. Ahhoz, hogy a gasztronómiai élmény még tökéletesebb legyen tudnunk kell, hogy az igazi, illatos eper zamatát egy kis tejszínhab fokozza. Hasonló hatást érhetünk el, ha a gyümölcsöt félig csokiba mártjuk (ez lehet ét-, tej-, de akár fehér csoki is), így a vágykeltő hatását is fokozhatjuk, hiszen a csokoládé önmagában is afrodiziákum.

Az apró szemű szamóca sokszor sokkal édesebb, zamatosabb. Vásárlás után mindig jól szellőző helyen kell tartani, a sérült szemeket pedig el kell távolítani.  Igazából szedés után 2-3 órán belül hűtőbe kerülve, 0 és +4 C° között általában 2-3 napig tárolható, de csak száraz állapotban. Vásárlás után mindig vegyük ki a zacskóból és semmiképp sem szabad lefedni, mert a gyümölcs – magas nedvesség tartalma miatt – könnyen megrohad! Kizárólag fogyasztás előtt mossuk meg és „csumázzuk” ki.

Tudtad az eperről?




A szamóca (Fragaria) a botanika tudománya szerint még csak nem is feltétlenül gyümölcs, hanem a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó nemzetség neve. Fontos, hogy csak a termesztett fajokat hívják epernek.

Bár Ázsiából indult világhódító útjára, de a legtöbb ma is ismert fajta az amerikai kontinensről származik. A vad szamócát már az ősember is fogyaszthatta, írásos feljegyzések pedig már az ókorból is maradtak ránk. Apulius gyógynövényként tartja számon, Virgilius és Ovidius műveikben a vadon termő gyümölcsök között sorolja fel, idősebb Plinius természettudományi enciklopédiája Fraga néven említi, mint Itáliában vadon termő gyümölcsöt. A középkori Nicholas Myrepsus görög orvos botanikakönyve szerint: az eper „hűsítő, oldó és étvágygerjesztő” orvosság, Angliában pedig a X. századtól szerepel a botanikai leírásokban, és arról is van írásos bizonyíték, hogy 1430 körül már árulták London utcáin. VIII. Henrik állítólag egy kisebb vagyont (egy tehén árát) adott egy kis kosár eperért. Az élet furcsa fintora, hogy III. Richárd viszont allergiás volt az eperre (az eper hisztamint tartalmaz), aminek halálos következményei voltak. Ugyanis, amikor az uralkodó belakmározott a szamócából, ellenlábasát Lord William Hastingsot gyanúsította meg látványos kiütéseiért, így Hastingsot ezek alapján gyorsan halálra is ítélték.